Az Emberei Erőforrások Minisztériuma (Emmi) szerint foglalkozási megbetegedésnek számít, ha a tanárok az iskolában kapják el a koronavírus-fertőzést. Az erről szóló jogszabály viszont azóta sem jelent még meg.
Bár Kásler Miklós múlt héten bejelentette, hogy 100 százalékos táppénz jár minden, a munkahelyén koronavírussal megfertőződött tanárnak, továbbá azoknak, akik karanténba kényszerültek, a gyakorlatban a tankerületek és az intézményvezetők jóindulatán múlik, ezt valóban megkapják-e – nyilatkozta a Népszavának a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) alelnöke.
Most azonban az ATV megkeresésére az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) megerősítette: akinél
vélelmezhető, hogy munka közben kapta el a vírust, az foglalkozási megbetegedésnek minősül és száz százalékos táppénz jár érte.
Arra viszont nem válaszoltak, hogy az erről jogi szabályozás mikorra várható.
A PSZ vezetője korábban elmondta, ők azt az ígéretet kapták a Klebelsberg Központtól, hogy hamarosan megjelennek a pontos részletek. Amíg ez nem történik meg, addig azt javasolják, hogy ha valaki karanténba kényszerül, és jelentkezik az orvosánál, a miniszter bejelentésére hivatkozva kérje, hogy az esetet kezeljék munkahelyi balesetként.
"Nem mi döntjük el, hogy hány osztály kerül karanténba"
Bár a hibrid oktatásról a járvány második hullámához érve is megoszlanak a szakmai vélemények. Az idei tanév eddigi tapasztalatairól beszélt Hajnal Gabriella, a Klebelsberg Központ elnöke.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
