Rétvári Bence az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára az új történelemkönyveket ért kritikát A tanú című film híres jelenetével is szemléltette, ahol az „ítélet” már előbb készen volt, mint maga a „per”.
Szerinte teljes mértékig figyelmen kívül hagyják az átdolgozott kötetek modernitását és valódi erényeit, így teljesen egyoldalúak – írta az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára a Facebook-oldalán. Mindezt az új Nemzeti alaptantervnek megfelelően átdolgozott, állami kiadású történelemkönyvekről szóló kritikákra reagálva mondta.
Rétvári Bence úgy fogalmazott „mint az előre várható volt, az átdolgozott történelemtankönyveket nem sokkal megjelenésük után durva, politikai alapú, a szakmai érveket nélkülöző, szemlélet- és ízlésbeli (tehát nem szakmai és tényszerű) támadás érte több médium felületein”. Az államtitkár szerint a kritikák megalapozatlanságát jól jelzi, hogy a tankönyvekből még egyetlen tanár egyetlen órát sem tartott.
Szerinte „valójában a tankönyv (és a tanterv) alkotói igen bátor lépéseket tettek”, és azzal, hogy ki mertek hagyni hagyományosan megszokott témákat is, a kötetek 50-60 oldallal – 20-30 százalékkal – rövidebbek lettek.
Nem tanulnak az őskorról az általános iskolások szeptembertől
Az új Nemzeti alaptantervhez készült általános iskolai törikönyvből kimaradt az őskor és Hammurapi törvénykönyve is. Helyette viszont magyar őstörténetet tanulnak majd a diákok.
Minderre reagálva a korábban kritikát fogalmazó Történelemtanárok Egylete (TTE) is kiadott egy közleményt, melyben hangsúlyozták, hogy állásfoglalásában kizárólag történész- és pedagógiai szakmai érveket fogalmazott meg.
A TTE véleményét összefoglalók gyakorló történelemtanárok és tankönyvszerzők, ezért - bár ezt furcsállja Rétvári Bence - az új tankönyvekről annak tanítási tapasztalata előtt is érdemi véleményt tudnak formálni - közölték.
A szakmai szempontok szerint érvelő történelemtanárok véleménye mindenképp megfontolásra érdemes, ezért a szakmai érvek ütköztetésére nyilvános vitára hívják ki a tankönyv készítőit.
A szaktanárok szerint komoly gondok vannak az új tankönyvekkel
Az irodalomkönyvek gyerek-, nyelv- és 21.század ellenesek és megúszásra játszanak, a történelemkönyvek pedig zanzásított verziók és nincs bennük kevesebb tananyag, csupán kevesebb oldalba sűrítették az eddigit - a szaktanárok szerint vannak gondok az új tankönyvekkel.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
A tavalyi első helyezett kicsúszott még a top5-ből is, vidéki gimnázium is bekerült a legjobb háromba, és volt olyan gimnázium, amelyik 25 helyet javított - mutatjuk az ország legjobb 15 gimnáziumát 2027-ben.
Mintegy 30 millió forintból újítottak fel egy korábban rossz állapotú épületet a Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyei Ormosbányán, ahol a hátrányos helyzetű gyerekek tanulását segítő tanoda nyílt. A Tanulj, Tesó! Alapítvány új közösségi terében a diákok személyre szabott fejlesztést, korrepetálást és szakköri foglalkozásokat kapnak, de a tervek szerint a családok támogatására is nagy hangsúlyt fektetnek majd.
Megszakította az együttműködést az Amnesty International Magyarországgal a verőcei Géza Fejedelem Református Általános Iskola, miután a Fidesz-KDNP-hez közel álló média és politikusok LMBTQ-érzékenyítéssel és genderpropagandával vádolták meg az intézményt.
A nevelést-oktatást közvetlenül segítő dolgozók nemcsak a pedagógusok munkáját támogathatják, hanem bizonyos feltételekkel önálló foglalkozásokat is tarthatnak az iskolákban. Szaktanári órák megtartására azonban a munkakörük nem jogosítja fel őket. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint a gyakorlatban mégis előfordul, hogy a pedagógiai asszisztensekre olyan feladatokat bíznak, amelyeket a végzettségük alapján nem láthatnának el.
Október 25-én, vasárnap hajnalban ismét átállunk a téli időszámításra, miközben az Európai Unióban továbbra sem sikerült megegyezni a már nyolc éve napirenden lévő óraátállítás végleges eltörléséről. Több mint negyven európai parlamenti képviselő sürgeti a tagállamokat, hogy végre történjen előrelépés az ügyben.
Az Európai Parlament az Európai Bizottság által javasolt 40,827 milliárd euró helyett 47,388 milliárd eurós keretösszeget szeretne biztosítani az Erasmus következő hétéves időszakára. A képviselők hangsúlyozták, hogy a nagyobb költségvetés elengedhetetlen ahhoz, hogy a program ne csupán egy szűk réteg kiváltsága legyen, hanem a különböző társadalmi és gazdasági hátterű fiatalok számára is valós lehetőséget nyújtson.
