Ők kapták meg a "Magyarország jó tanulója, jó sportolója" címet

Ismét közzétette az aktuális névsort az Emberi Erőforrások Minisztériuma. Mutatjuk a Magyarország jó tanulója, jó sportolója 2019-es pályázatának díjazottjait.

Eduline

A „Magyarország jó tanulója, jó sportolója” címet azok a diákok és hallgatók nyerhetik el, akik az előző tanévben kimagasló tanulmányi és sportteljesítményt nyújtottak.

A teljes listákat itt nézhetitek meg.

Két kategóriában – 5-8. évfolyamosoknak és 9-13. évfolyamosoknak – lehetett pályázni.

Az elismerést olyan diákok kaphatják meg, akik - korcsoporttól függően – a 2018/2019-es tanévben 4,8-as, 4,7-es átlagot értek el, emellett sportáguk országos bajnokságán, diákolimpiáján vagy nemzetközi versenyén a legjobb hatban végeztek.

A távoktatás maradt, de kinyitottak az iskolák: nektek mi hiányzik legjobban a suliból?
A héten - bár nem a hagyományos formában - kinyitnak az iskolák, és ha minden jól megy szeptemberben már csak emlék lesz a távoktatás. Hamarosan az idei tanév is véget ér, úgyhogy most titeket kérdezünk a tavaszi időszakról. Mondjátok el, nektek mi hiányzik vagy hiányzott a legjobban az elmúlt három hónapban?

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Egyre több az SNI-s diák a középiskolákban, a szakképzés felé tereli őket a rendszer

Az elmúlt három tanévben meredeken emelkedett a sajátos nevelési igényű (SNI) diákok száma a hazai középiskolákban: míg a gimnáziumokban lassan eléri az ötezret a létszámuk, a technikumokban 26 százalékkal nőtt a számuk. A gimnáziumok többsége azonban továbbra sincs felkészülve a fogadásukra, így az oktatási rendszer egyre inkább a szakképzés felé tereli az érintett tanulókat – miközben az ellátórendszer hiányosságai miatt az ország egyes részein óriási különbségek vannak.

Közoktatás

Hogy lehet egy héten 27-szer minőségi tanórát tartani? – Lannert Judit a pedagógusok „hihetetlen terheléséről” beszélt

A pedagógusok túlterheltsége évek óta visszatérő probléma a magyar oktatásban, és nemcsak a megtartott tanórák számáról szól: a felkészülés, az értékelés és az adminisztráció is jelentős részt tesz ki a munkaidejükből. Erről beszélt Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter is a parlamentben, felidézve, hogy évekkel ezelőtt kutatóként maga is vizsgálta a tanárok munkaterhelését.

Közoktatás

Ezeket várja el a minisztérium a szakképzési centrumok leendő főigazgatóitól

Közoktatás

Több mint ötezer képesítés nélküli pedagógus dolgozik a közoktatásban és a szakképzésben

Mérnök tartja a matekot, informatikus a digitális kultúrát, esetleg edző a tesit? Nem egyedüli eset. A KSH legfrissebb adatai szerint mintegy 3200 óvodapedagógus, tanító, tanár és oktató dolgozik úgy iskolában vagy óvodában úgy, hogy nincsen pedagógus képesítése, és valamivel több mint 2000 ezer főt alkalmaznak egyéb beosztású pedagógusként úgy, hogy nincsen hozzá pedagógiai végzettségük.

@eduline.hu Mélyponton a friss magyar PISA-eredmények #PISA #eduline #magyar ♬ eredeti hang - eduline.hu

Hiába élsportoló a diák, nem biztos, hogy kihagyhat két testnevelés órát

Néhány éve elég volt egy kondibérletet bemutatni a diákoknak, 2024 óta csak érvényes versenyengedéllyel mentesülhetnek a heti két testnevelés óra alól, de akkor sem minden esetben.

Lannert Judit: a technikai munkatársak is megkapják a béremelést a NOKS-dolgozók mellett

Korábban nem volt egyértelmű, hogy a NOKS-dolgozók bérrendezése kiterjed-e az óvodákban és iskolákban dolgozó technikai és kisegítő munkatársakra is. Lannert Judit szeptember 14-i parlamenti válaszból azonban kiderült: nemcsak a nevelést-oktatást közvetlenül segítő dolgozók, hanem a technikai munkatársak bére is emelkedik.

Így épül fel az oktatási minisztérium: külön vezetőt kapott a pedagógiai innováció területe is

Azt már eddig is lehetett tudni, kik vezetik az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium egyes szakpolitikai területeit. A most megjelent szervezeti és működési szabályzatból azonban az is kiderült, hogyan épülnek fel az államtitkárságok.