Az alsóbb osztályok tanulói, így az általános iskolások, a középiskolák alsóbb osztályaiban tanulók, valamint a speciális iskolák diákjai is intézményi keretek között folytatják a tanulást hétfőtől Ausztriában a koronavírus-járvány miatti korlátozó intézkedések enyhítésével.
Az érettségi előtt állók, valamint a szakiskolák végzősei már május 4-én visszaülhettek az iskolapadokba, hétfőtől pedig az alsóbb osztályok tanulói is. "Optimista" az iskolák újranyitásával kapcsolatban Heinz Fassmann oktatási miniszter. Kijelentette: az iskola nem az a hely, ahol jellemzően terjed a koronavírus, és ezt a skandináv példa is mutatja, ott ugyanis már korábban megnyitottak az oktatási intézmények - tette hozzá.
A tárcavezető arról is beszélt, hogy "csaknem normális" iskolai napok következnek, a tanulók számára ugyanis szigorú óvintézkedéseket vezettek be. Eszerint a diákok különböző "műszakokban" járnak iskolába: az osztályokat két, legfeljebb 18 fős csoportra bontják, az egyik csoport hétfőtől szerdáig, a másik csütörtökön és pénteken megy iskolába, a következő héten pedig a csoportok cserélnek egymással.
Emellett egy húszoldalas higiéniai kézikönyvet is kaptak a diákok, ami tartalmazza a higiéniai előírásokat: így az iskola épületében kötelező a szájmaszk viselése, és azt csak az osztályteremben szabad levenni. Be kell tartani a legalább egyméteres távolságot az iskolába lépéskor, de a gyerekek ülőhelye között is meg kell lennie a kötelező távolságnak. Előírás a többszöri kézmosás, illetve kézfertőtlenítő gyakori használata. A gyerekek nem írnak dolgozatot, csak szóbeli vizsgákat tehetnek.
Az általános és középiskolákban, valamint a speciális iskolákban mintegy 700 ezer tanuló tért vissza az osztályokba. Azoknak a szülőknek, akik féltik gyermeküket az esetleges koronavírus-fertőzéstől, lehetőségük van arra, hogy felmentést kérjenek gyermekük számára. Az oktatási minisztérium által végeztetett közvélemény-kutatás azonban azt mutatja, hogy a szülők 86 százaléka egyetért az iskolai oktatás folytatásával, és csak hét százalékuk mondta azt, hogy nem engedélyezi az iskolába járást gyermeke számára; a szülők további hét százaléka pedig még nem döntött a kérdésben.
Közben Bécsben ismét bezártak egy iskolát, mivel a gyanú szerint az egyik tanár megfertőződött koronavírussal. A tanár már szombaton jelezte, hogy beteg, magas láza van. Az intézmény kétszáz tanulóját hétfőn hazaküldték.
Fokozatosan újranyitnak az óvodák és a bölcsődék: országos körkép
Még több óvodát nyitnak meg a vidéki nagyvárosokban a koronavírus-járvány miatti korlátozások enyhülésével, ügyeleti rendszerben és az egészségvédelmi intézkedések betartásával, valamint fokozatosan bővül a járóbeteg-szakellátás is.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
