Mi lesz azokkal a felvételizőkkel, akik újra érettségiznek, hogy több pontot szerezhessenek? Mit csinálhatnak azok a diákok, akik nem állnak tanulói jogviszonyban, de készülnek az idei érettségire? Van, aki azonban nem tartja akkora megpróbáltatásnak a mostani helyzetet. Olvasóink tapasztalatait osztjuk meg.
"A digitális távoktatás nekem annyit jelentett, hogy a kémia tanárommal a Hangouts segítségével tartjuk meg az órát" - mesélte. A biológia tanárával, mivel végeztek az anyaggal, csak a gyakorlás része maradt hátra. Azt mondta, neki kétségbeejtő, hogy felmerült az érettségi elhalasztása is:
"Egyrészről kemény 80 000 forintba kerül manapság két emelt érettségi, aminek senki nem örülne, ha a kukába menne. Másrészről pedig az is aggasztó, hogy aki hozzám hasonlóan nem áll tanulói jogviszonyban, annak nem biztos túl jó opció lenne az évvégi jegyek átszámítása a felvételihez" - összegezte.
Persze nem mindneki éli meg rosszul a kialakult helyzetet. "Mi - egy budapesti gimnázium diákjai - is távoktatással tanulunk egy hete, ami természetesen nagy váltás az eddigiekhez képest, és nem zökkenőmentes az átállás. Ennek ellenére nekünk eddig inkább pozitív tapasztalataink vannak" - küldte el véleményét egy másik olvasónk.
Nyilvánvalóan óriási előnyt jelent az, hogy mindenkinek a rendelkezésére áll legalább egy okostelefon, vagy számítógép otthon - teszi hozzá. Náluk az érettségi szempontjából nem létfontosságú órák nem kötelező jellegűek itthonról (pl. tesi, rajz), de a tanárok így is adnak nekik ötleteket, amiket saját érdekükben megcsinálhatnak.
Az érettségi tárgyakból pedig eddig egészen jól működik minden, és mivel ezek általában két csoportban tanítják. A tanáraik pedig mindent megtesznek annak érdekében, hogy videón, vagy narrált PPT-n leadják nekik a maradék tananyagot, és ha bármi kérdésük nyugodtan fordulhatnak hozzájuk. Az órák menete úgy van, mint az iskolában, van órarendünk, és mindig tudjuk, hogy éppen melyik tanárunknak kell a "rendelkezésére állnunk" - mesélte.
"Amit mi hatalmas előnynek tartunk a távoktatással kapcsolatban az az, hogy az időnk nagy részét magunknak osztjuk be, nem megy el naponta több óra az ingázással, és még több időt tudunk fordítani az olyan tanulásra, amit amúgy is itthon csináltunk volna, pl. tételkidolgozás, történelem átismétlése a 9.-es anyagtól kezdve"
- emelte ki. Szerinte ráadásul rengetegen segítenek Facebook-csoportokban azzal, hogy a saját kidolgozott tételeiket megosztják velük. Az érettségiről is megvan a véleményük:
"A mi osztályunk többsége mindenképpen azt szeretné, hogy az érettségi (amennyiben az egészségügyi helyzet ezt majd lehetővé teszi) normális formában, májustól kezdve legyen megtartva, hiszen így nem csúszna az egyetemi felvételi sem, illetve mi úgy gondoljuk, hogy meg tudnánk tanulni addigra mindent, amit kell."
"Azt hittem, több időm lesz az érettségire felkészülni... Hát nem így lett"
"Azt hittem, hogy ha itthon maradhatok és digitális formában kapom meg a tanulnivalót, akkor több időm lesz az érettségire felkészülni... Hát nem így lett" - írta egy olvasónk a mostani oktatásról. Persze olyan is van, aki élvezi a helyzetet. Újabb beszámolók.
| Nem szeretnél lemaradni a legfontosabb információkról? Iratkozz fel hírlevelünkre |
Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre. |
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
