Vajon a mai középiskolások, rendelkeznek-e azokkal a digitális kompetenciákkal, melyekre szükségük lesz majd a munkaerőpiacon, ahová 5-10 éven belül kilépnek? – olvasható a kérdés a Pénzcentrum oldalán. Erről pedagógusokat, oktatási szakértőket kérdeztek meg. Megemlítik, hogy az új NAT-ban 426 alkalommal szerepel a digitális szó.

Az nem kérdés, hogy a digitalizációval foglalkozni kell, az viszont igen, hogy mennyire készült fel a magyar társadalom a sokkal inkább digitalizált életre. Két évvel ezelőtt a magyar kormány elindította a Digitális Munkaerő Programot (DMP), hogy enyhítse a digitális munkaerőhiányt, a program felkerült a kormányzati portálra is, de végrehajtása elakadt. Az oldal azt írják, hogy az oktatási rendszernek kiemelkedő szerepe van a digitális kompetencia-fejlesztésben. Hiába gondolják a legtöbben, hogy a diákok maguktól megtanulnak mindent, ez nem így van, tehát arra a kérdésre, hogy felkészültek-e a magyar diákok a jövőre, a válasz egyértelműen nem.

„Rengeteg kutatás alátámasztja, hogy a munkaerőpiacon már ma is nagyjából 80 százalékban csak a kompetencia számít: a problémamegoldó készség, a kreativitás és az interperszonális készségek. 20 évvel ezelőtt még fontos volt, hogy mi a szakmánk, és annak mi az információtartalma, mára ez nagyjából megfordult.”

- nyilatkozta az oldalnak Fazekas Barbara, az IVSZ digitális Munkaerőpiaci és Oktatási Munkacsoportjának vezetője. Szerinte mire az egyetemisták lediplomáznak, addigra már más szakmák lesznek. Felértékelődik a digitális készségek szerepe a munkaerőpiacon.

Digitalizáció és a NAT

Fazekas Barbara elmondta a Pénzcentrumnak, hogy hiába van több iskolában iPadekkel felszerelt tanterem, nem használják őket. Ennek oka, hogy a tanároknak olyan kompetenciákat kellene felszedni, amit nem biztos, hogy szeretnének, így maradnak inkább a hagyományos módszereknél. A NAT-ba bekerült a digitális kompetencia-fejlesztés címszó, mely szerinte minimális bizakodásra ad okot.

"A NAT - túllépve a korábbi informatika tantárgyon - a tanulási környezet kialakításánál minden tantárgy esetében ösztönzi, hogy a tanulók használhassanak iskolai vagy saját digitális eszközt és legyen elérhető az internet."

-mondta Fazekas Barabara. Azonban szerinte ez így kevés, szükség lenne még a digitális képességek megszerzését elősegítő pedagógusok továbbképzésére, sőt, az egész tanárképzés átalakításért kiált.

Amíg ez nem lehetséges, addig a szakmai szervezetek igyekeznek segíteni a pedagógusok munkáját, hogy használható tudáshoz juthassanak hozzá. Jó irány lenne, ha az összes tantárgy össze lenne kötve, és oktatásuk a digitális térben valósulna meg, hiszen a most padban ülő gyerekek kikerülve a munkaerőpiacra, úgyis a digitális térben fognak problémákat megoldani - javasolja Fazekas Barbara.

„Olyan kompetenciákkal kell őket felvértezni, hogy képesek legyenek új dolgokat elsajátítani.”

Szerinte az egyik legfontosabb a rugalmasság, a mostani és a későbbi generációk életét is ez fogja végigkísérni. Nem lesznek már olyan szakmák, olyan tudás, mely egész életünkben kiszolgál minket. A legnagyobb gond pedig, hogy erre nincsenek felkészülve a mostani gimnazisták. Az, hogy folyamatosan használnak digitális eszközöket, nem egyenlő a magas szintű digitális tudással. Hiába használják sokat az eszközöket, nem olyan tevékenységet végeznek rajta, mely sokat érhet majd a munkaerőpiacon – mondta Váczi Dorka, tanár a penzcentrum.hu-nak.