2012 és 2018 között a 30–34 éves magyar férfiak foglalkoztatási rátája 85 százalékról 92 százaléka nőtt, eközben a 15–29 éveseké 38-ról 53-ra. A Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont (KRTK) szakértői mégis arra figyelmeztettek az általunk is szoksor említett Munkaerő-piaci tükör 2018 című, 264 oldalas kiadványukban, hogy a fiatal korosztály iskolázottsági mutatói viszont romlottak az elmúlt években, ami középtávon már nagyobb bukást kódol magában - írja a Qubit a kiadvány pénteki bemutatóján elhangzottakkal kapcsolatban.

Az oldal tudósítása szerint Hermann Zoltán, a Közgazdaság-tudományi Intézet tudományos főmunkatársa az Országos kompetenciamérés (OKM) adatain azt vizsgálta, hogyan hat a középfokú iskolatípus a tanulói teljesítményekre, és hatalmas különbségeket talált. Hétfokú skálán kifejezve a matematikából nyújtott teljesítmények a szakközépiskolások (korábbi szakiskolások) egynegyedénél kiugróan gyengék, azaz az 1-es vagy az alatti szintet érik el; 50 százalékuk legfeljebb a 2-es szintet éri el, négyötödük pedig legfeljebb a 3-ast. A gimnazisták 60 százaléka ezzel szemben legalább 5-ös szintig jut, további egyharmaduk pedig kifejezetten jó, 6-os vagy 7-es szinten állt a vizsgált évek kompetenciatesztjein.

Az érettségit is adó szakgimnáziumokban (a korábbi szakközépiskolákban) a diákok zöme közepes eredményt ért el. A szerző szerint „ezek a különbségek persze nem írhatók a középfokú oktatás számlájára: döntő részben az általános iskolában alakulnak ki, és a középiskolai felvételi szelekció hatásait tükrözik”.

Ezen felül Hermann Zoltán időbeli követéssel vizsgálta az eredményeket, és ebben már az is megmutatkozott, hogy a szakközépiskolába járó gyerekek szövegértésből tizedikben is hasonló pontszámot érnek el, mint nyolcadikban, matematikából pedig még romlik is az átlagos teljesítményük a középiskolai évek során. A szakgimnáziumokban és a gimnáziumokban viszont matekból és szövegértésből is javul a teljesítmény az évek múlásával. Az eredmények azt mutatják, hogy egy szakközépiskolás tanuló átlagos eredményei matematikából 50, szövegértésből pedig 60 ponttal maradnak el egy olyan szakgimnazistáétól, akivel általános iskolában még ugyanúgy teljesítettek. Utóbbiakhoz képest a gimnáziumba járók előnye 20-25 pontnyi - tudósított az oldal.

És ez mit jelnet? Az eredmények arra utalnak, hogy a már általános iskolában kialakult nagy különbségek tovább nőnek a középiskola első két évében a három iskolatípusban továbbtanuló diákok között.