Fel kell lépni a köznevelési törvény módosítása által az ellen, hogy a tanulási vagy magatartási nehézségekkel küzdő diákokat kiszorítsák a közoktatásból - mondta az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára az M1 aktuális csatornán hétfőn.
Rétvári Bence hangsúlyozta: a magántanulói státusszal kapcsolatban muszáj lépéseket tenni, ugyanis ezt a lehetőséget rendkívül eltérő módon alkalmazták, gyakran visszaélésszerűen is.
Azt mondta, sok problémás gyerektől megválnak az iskolák, a diákokból elméletileg magántanulók lesznek, de valójában gyakran kiesnek a köznevelésből, ezt próbálja megakadályozni a törvénymódosítás egy egységesebb gyakorlat kialakításával.
Fontos kérdéseket tettek fel a magántanulók szülei és tanárai a tervezett változtatásokról
Az egyéni munkarend azonos-e a jelenlegi magántanulói státusszal? Változik-e az osztályozóvizsgák lebonyolítása? Melyik hivatali szerv dönt majd az egyéni munkarendet igénylő diákok kérvényéről, és milyen kritériumrendszer alapján? Többek között ilyen kérdéseket tettek fel kedd esti közleményükben magántanuló diákok szülei és tanárai a köznevelési törvény módosító javaslatára reagálva.
A problémás, illetve tehetséges diákok felismerése és hatékonyabb tanulása érdekében a törvény megerősítené, hogy 3 éves kortól mindenki óvodába, 6 éves kortól pedig iskolába kell, hogy járjon - tette hozzá.
Megjegyezte: a magántanulói státusz továbbra is elérhető lesz az élsportolók, a külföldön tanulók vagy a betegség miatt kimaradó diákok számára. Kiemelte: a javaslat szerint az egyéni tanrend és az új osztályozóvizsgák rugalmasabbak lesznek, és még inkább figyelnek a diákok elvárásaira is.
A módosítás arra is kitér, milyen speciális segítségeket kellene kapniuk a tanulási vagy magatartási nehézségekkel küzdő diákoknak - tette hozzá Rétvári Bence.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Tízből hat magyar egyetem rosszabbul szerepelt, három megtartotta pozícióját, és mindössze egyetlen egyetem tudott előrelépni Quacquarelli Symonds legfrissebb, 2027-es nemzetközi egyetemi rangsorában.
A keddi parlamenti vitában az ellenzék legfőbb kritikája a pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztésével kapcsolatban az volt, hogy a jelenlegi rendszert úgy állítanák le, hogy egyelőre nem látható, pontosan mi lép a helyére. Lannert Judit szerint ugyanakkor már a nyáron széles körű szakmai egyeztetés kezdődik az új modell kidolgozásáról, Müller Anna pedig felszólalásában azt részletezte, milyen szempontok mentén lenne érdemes újragondolni a pedagógusok értékelését.
Mutatjuk, mennyivel emelkedhetnek a pedagógusbérek a tervezett korrekció után.
A doktori képzés első két évében járó, 2016 óta változatlan havi 140 ezer forintos ösztöndíj összege a Doktoranduszok Országos Szövetsége szerint már nem biztosít megfelelő megélhetést a doktoranduszok számára. Ezért a szervezet a doktoranduszi alapösztöndíj jelentős emelését és a nyugdíjjogosultság rendezését kérte Lannert Judittól.
Az emelt szintű érettségik javításának díjazását bírálta keddi parlamenti felszólalásában Müller Anna, a Tisza Párt képviselője. A matematika-kémia tanár szerint miközben az Oktatási Hivatal évről évre nehezen talál elegendő vizsgáztatót az emelt szintű vizsgákhoz, a dolgozatok javításáért járó díjazás továbbra is rendkívül alacsony.
Ha most szóbeliztek magyarból az érettségin, teszteljétek a tudásotokat a magyar költőkből.
Közzétették a „Magyarország jó tanulója, jó sportolója – 2025” pályázat díjazottjainak listáját. Az elismerést azok az általános iskolás diákok nyerhették el, akik a tanulásban és a sportban egyaránt kiemelkedő eredményeket értek el a 2024/2025-ös tanévben.
Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik.
