Az első és az ötödik évfolyamon biztosan bevezetik az új Nemzeti alaptantervet (NAT) 2020-ban, a kilencedik évfolyamon azonban várhatóan csak 2021-ben – írja a Magyar Nemzet.
A lap Hajnal Gabriellát, a Klebelsberg Központ (KK) elnökét idézi, aki a Nemzeti Pedagóguskar budapesti szervezetének szakmai napján azt mondta, valamennyivel csökkenni fog a diákok óraszáma, de nem jelentősen. Az viszont szemléletváltást jelent, hogy nem kötelező óraszámokat határoznának meg az egyes tárgyakhoz, hanem maximumokat, aminél kevesebb idő alatt is át lehet venni az előírt tartalmat.
Hozzátette: a szabadon választható órakeretet sem kell feltétlenül megtölteni. Kitért arra is, hogy személyes véleménye szerint jóval kevesebb tanóra kellene, ám a drasztikus csökkentés egy lépésben nem megoldható.
A KK elnöke hozzátette: a minisztériumi egyeztetéseken szó van a pedagógusok heti kötelező óraszámáról is. A tanári szakszervezetek szeretnék, ha visszaállítanák a korábbi fix 22 órát. „A heti 22 ideális, de több szempontból elérhetetlen. A saját javaslatom ezzel kapcsolatban, hogy amíg nem nyúlunk a NAT-hoz, addig nem érdemes változtatni, mert ugyanezt az óratömeget így is, úgy is le kellene tanítani, legfeljebb túlórában. Ha a NAT szerinti tanulói óraszámcsökkentés megvalósul, akkor lejjebb vihető a tanárok óraszáma is” – idézi Hajnal Gabriellát a lap.
Csökkenthetik a pedagógusok kötelező óraszámát?
Igyekeznek csökkenteni a pedagógusok terheit, az előírt órakeretet 24 órára levinni - erről beszélt Maruzsa Zoltán köznevelésért felelős helyettes államtitkár egy közoktatási konferencián.
A pedagógusfizetésekre is kitért: azt mondta, a minisztérium emelni akarja a béreket, erről több javaslat is van. A Klebelsberg Központnak olyan javaslata is van, hogy a pályakezdők bérét emeljék – főiskolai végzettség esetén 220 ezer, egyetemi diploma esetén 230 ezer forintos kezdőbérről induljanak a jelenlegi 195-203 ezer forint helyett.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
A teljesítményértékelési rendszer kivezetéséről és egy új, az óvodapedagógusok szakmai fejlődésére épülő értékelés tervéről is beszélt Kereki Judit kora gyermekkori jóllétért felelős államtitkár a XXVIII. Országos Közoktatási és Szakképzési Szakértői Konferencián.
Felháborodást váltott ki az óvodapedagógusok körében, hogy az OviKRÉTA felületén megjelent egy gyerekenként 229 kérdésből álló fejlődési kérdőív. Egy 22 fős óvodai csoport esetében ez több mint ötezer kérdés megválaszolását jelentette volna. A Magyar Óvodapedagógiai Egyesület azonban lapunk megkeresésére közölte: egy nem végleges munkaanyag vált láthatóvá a rendszerben, amelyet azóta inaktiváltak.
Az oktatási miniszter közösségi oldalán kifejtette, hogy az óvodáknak kiküldött kérdőívet Rétvári államtitkársága idején is használták.
Hogyan kell helyesen írni, hogy faszszopó? Milyen nyelvtani szabályt alkalmazunk, ha azt írjuk le, hogy „kapd be”? Szabó Dániel, vagy ahogyan sokan ismerik a közösségi médiában, Híresember elmagyarázza.
Hat év után ismét az óvodákhoz kerülhet az iskolaérettségi döntés, az Oktatási Hivatal pedig kikerülhet az eljárásból. A 2020 óta sokat kritizált rendszer átalakításáról most elkészült a törvénytervezet, amely már a konkrét szabályokat is tartalmazza: kiderült, kik dönthetnének az iskolakezdés halasztásáról, milyen határidőket kellene betartani, és mi történne, ha a szülő és az óvodapedagógus nem értene egyet.
Már az adventi időszak kezdete előtt elindul az ünnepi szezon a fővárosban.
