Az első és az ötödik évfolyamon biztosan bevezetik az új Nemzeti alaptantervet (NAT) 2020-ban, a kilencedik évfolyamon azonban várhatóan csak 2021-ben – írja a Magyar Nemzet.
A lap Hajnal Gabriellát, a Klebelsberg Központ (KK) elnökét idézi, aki a Nemzeti Pedagóguskar budapesti szervezetének szakmai napján azt mondta, valamennyivel csökkenni fog a diákok óraszáma, de nem jelentősen. Az viszont szemléletváltást jelent, hogy nem kötelező óraszámokat határoznának meg az egyes tárgyakhoz, hanem maximumokat, aminél kevesebb idő alatt is át lehet venni az előírt tartalmat.
Hozzátette: a szabadon választható órakeretet sem kell feltétlenül megtölteni. Kitért arra is, hogy személyes véleménye szerint jóval kevesebb tanóra kellene, ám a drasztikus csökkentés egy lépésben nem megoldható.
A KK elnöke hozzátette: a minisztériumi egyeztetéseken szó van a pedagógusok heti kötelező óraszámáról is. A tanári szakszervezetek szeretnék, ha visszaállítanák a korábbi fix 22 órát. „A heti 22 ideális, de több szempontból elérhetetlen. A saját javaslatom ezzel kapcsolatban, hogy amíg nem nyúlunk a NAT-hoz, addig nem érdemes változtatni, mert ugyanezt az óratömeget így is, úgy is le kellene tanítani, legfeljebb túlórában. Ha a NAT szerinti tanulói óraszámcsökkentés megvalósul, akkor lejjebb vihető a tanárok óraszáma is” – idézi Hajnal Gabriellát a lap.
Igyekeznek csökkenteni a pedagógusok terheit, az előírt órakeretet 24 órára levinni - erről beszélt Maruzsa Zoltán köznevelésért felelős helyettes államtitkár egy közoktatási konferencián.
A pedagógusfizetésekre is kitért: azt mondta, a minisztérium emelni akarja a béreket, erről több javaslat is van. A Klebelsberg Központnak olyan javaslata is van, hogy a pályakezdők bérét emeljék – főiskolai végzettség esetén 220 ezer, egyetemi diploma esetén 230 ezer forintos kezdőbérről induljanak a jelenlegi 195-203 ezer forint helyett.
|
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!
|
