Miért baj, hogy ilyen kevés férfi tanít az iskolákban?

A gimnáziumokban a tanárok 30, az általános iskolákban mindössze 15 százaléka férfi. Az óvodákban a legrosszabb a helyzet: országszerte több mint 31 ezer óvodapedagógus dolgozik, közülük 131 férfi. Pedig a fiúk csökkenő iskolai teljesítménnyel reagálnak az elnőiesedett oktatásra.

  • Eduline

Pedig nem volt ez mindig így – írja a Magyar Nemzet. A 19. század első felében, az első óvodákban férfi alkalmazottak voltak, de a harmincas-negyvenes években is elsősorban férfi óvójelölteket várt az első magyar óvóképző.

A kutatók régóta jelzik: komoly hatásai vannak a pedagógusszakma elnőiesedésének.

Eltűntek a férfiak az iskolákból

Bár ötezer fővel nőtt 2012 óta a tanárok száma, a férfiakat továbbra sem vonzza jobban a pedagógusi pálya - derül ki az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) adatainak felhasználásával a Magyar Nemzet által készített összesítésből.

A kutatási eredmények szerint leglátványosabban a fiú tanulók életminőségét és iskolai teljesítményét érinti. Philip Zimbardo neves pszichológus 2015-ben megjelent tanulmányában a fiúk iskolai teljesítményproblémáiról értekezik. Állítása szerint a most iskolába járó fiúk végzettsége várhatóan alacsonyabb lesz, mint apáik iskolázottsága.

Azt látjuk, hogy a fiúk csökkenő iskolai teljesítménnyel reagálnak az elnőiesedett oktatásra. Kriminalizálódnak, tehát megtanulják azt, hogy egy fiút mindig a sarokba állítanak, állandóan rászólnak és büntetéseket kap. Kialakulhat bennük az az elképzelés, hogy a családi élet, a nevelés, a tanulás, és ez az egész „családosdi és iskolásdi” női dolog, aminek nincs köze a fiúk és férfiak életéhez. Ez hozzájárul ahhoz is, hogy egyre kevesebben végeznek a felsőoktatásban és – képességeikhez képest – aluliskolázottak maradnak – mondta a lapnak Léder László pszichológus.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Egyre több az SNI-s diák a középiskolákban, a szakképzés felé tereli őket a rendszer

Az elmúlt három tanévben meredeken emelkedett a sajátos nevelési igényű (SNI) diákok száma a hazai középiskolákban: míg a gimnáziumokban lassan eléri az ötezret a létszámuk, a technikumokban 26 százalékkal nőtt a számuk. A gimnáziumok többsége azonban továbbra sincs felkészülve a fogadásukra, így az oktatási rendszer egyre inkább a szakképzés felé tereli az érintett tanulókat – miközben az ellátórendszer hiányosságai miatt az ország egyes részein óriási különbségek vannak.

Hogy lehet egy héten 27-szer minőségi tanórát tartani? – Lannert Judit a pedagógusok „hihetetlen terheléséről” beszélt

A pedagógusok túlterheltsége évek óta visszatérő probléma a magyar oktatásban, és nemcsak a megtartott tanórák számáról szól: a felkészülés, az értékelés és az adminisztráció is jelentős részt tesz ki a munkaidejükből. Erről beszélt Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter is a parlamentben, felidézve, hogy évekkel ezelőtt kutatóként maga is vizsgálta a tanárok munkaterhelését.

Több mint ötezer képesítés nélküli pedagógus dolgozik a közoktatásban és a szakképzésben

Mérnök tartja a matekot, informatikus a digitális kultúrát, esetleg edző a tesit? Nem egyedüli eset. A KSH legfrissebb adatai szerint mintegy 3200 óvodapedagógus, tanító, tanár és oktató dolgozik úgy iskolában vagy óvodában úgy, hogy nincsen pedagógus képesítése, és valamivel több mint 2000 ezer főt alkalmaznak egyéb beosztású pedagógusként úgy, hogy nincsen hozzá pedagógiai végzettségük.

@eduline.hu Mélyponton a friss magyar PISA-eredmények #PISA #eduline #magyar ♬ eredeti hang - eduline.hu