A Házi Gyermekorvosok Egyesülete arra kéri az óvodák és iskolák vezetőit, hogy a jelenlegi három napnál többet, akár tizenötöt is igazolhassanak a szülők. Jó megoldás lenne, ha ezt bevezetnék az iskolák? Erről kérdeztük az Eduline olvasóit.
Az Eduline Facebook-oldalán szavazók 78 százaléka szerint mindenki jól járna azzal, ha akár tizenöt napot is igazolhatnának a szülők.
„Egy két "könnyebb" betegség több is lehet egy éven belül, mint egyszer három nap. Egy náthás gyereknek sem jó (sem magának a betegnek, sem a társainak, sem a pedagógusoknak) közösségbe menni. Náthát, influenzát - és még jó pár betegséget tud gyógyítani a szülő (...) Ráadásul elég kevés a gyermekorvos, sok beteg jut egy-egy rendelésre. Így kevesebb beteg lenne a várókban, hamarabb sorra kerülnének, és főleg: az orvosnak több ideje maradna a súlyosan beteg gyerekekre. Na, és a "saját gyerekünk" nem fertőződne felül, amikor az igazolásért kell sorban várni” – fejtette ki véleményét egyik olvasónk.
Szülői igazolások: két iskolában már változtattak a szabályokon
Vannak olyan oktatási intézmények, amelyek már változtattak a szabályozásukon, egy pomázi és egy tiszaújvárosi iskolában félévente öt nap hiányzást igazolhat a szülő - mondta a Házi Gyermekorvosok Egyesületének (HGYE) elnöke.
Ahogy arról már korábban beszámoltunk, ezzel a változtatással nemcsak a felesleges orvosi vizsgálatok számát lehetne csökkenteni, hanem például a néhánynapos nyaralást, a sportversenyt vagy a nyelvvizsgára való felkészülést sem kellene betegség címszó alatt igazolni.
Az oktatási államtitkár már többször közölte: a szülők által igazolható napok száma egyetlen rendeletben sincs rögzítve, ezt tehát minden iskola egyénileg határozza meg. Ezért a Házi Gyermekorvosok Egyesülete arra kéri az intézményeket, hogy módosítsák a házirendjüket.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Kevesebben jelentkeztek idén, mint tavaly, de vajon ez elég lesz ahhoz, hogy csökkenjenek a ponthatárok az állami pszichológia alapszakokon? Megnéztük, hogyan alakult az érdeklődés a képzés iránt, és az idei érettségik alapján mire számíthatnak a felvételizők.
Még csak most ballagott el az általános iskolából, de már tudományos kutatóként készül a mesterséges intelligencia egyik legfontosabb nemzetközi konferenciájára. A 15 éves kecskeméti Tóth-Pócs Gáspár saját, önállóan készített tanulmányát fogják bemutatni az AGI 2026 konferencián San Franciscóban, ahol a világ vezető AI-kutatói is előadnak.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
A korábbi területfejlesztési miniszter szerint központi utasításról lehet szó. Emlékezetes, hogy a tankerületek által indoklás nélkül elutasított pályázatokból az előző Orbán-kormány alatt volt probléma.
Nyílt levelet tett közzé az MCC egy szülőtől, aki Magyar Péternek és Ruff Bálintnak címezte sorait. Arra kéri a döntéshozókat, hogy a tehetséggondozó programokat továbbra is biztosítsák a mintegy 8000 érintett diáknak.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Felsőfokú végzettséget és többéves szakmai tapasztalatot vár el az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium azon a nyílt pályázaton, amelyet a modellváltó egyetemeket fenntartó alapítványok új kuratóriumi és felügyelőbizottsági tagjainak kiválasztására írt ki. A kiválasztott szakemberek egyik legfontosabb feladata lesz, hogy közreműködjenek az alapítványok megszüntetésében és az egyetemek új fenntartói struktúrára való átállásában.
