Így győztek a sztrájkoló Los Angeles-i tanárok: hat nap alatt harcolták ki az oktatási reformot

A Los Angeles-i tanárok hat napig sztrájkoltak, megbénították az Egyesült Államok második legnagyobb tankerületi központját, de végül elérték a céljaikat.

  • Eduline

Ahogy már korábban írtunk róla, több mint 30 ezer tanár szüntette be a munkát Los Angelesben, követeléseik pedig megállnák a helyüket a hazai oktatási rendszerben is.

A tiltakozók magasabb fizetést, kisebb osztálylétszámokat és a segítőszemélyzet létszámának növelését szeretnék elérni. A 6,5 százalékos fizetésemelés mellett szeretnék elérni például, hogy az iskolai ápolónők hetente ne csak pár napon, hanem egész héten az intézményekben legyenek.

A sztrájk nyomására a tanárok a városvezetéssel egyezségre jutottak, elérték, hogy

  • több pénzt fordítsanak az oktatásba,
  • kisebb osztálylétszámok legyenek,
  • teljes állású nővért és könyvtárost fogadjanak minden iskolába,
  • felére csökkentsék a számonkérések számát,
  • felülvizsgálják a magánkézben lévő, de állami forrásokat kapó iskolák privilégiumait,
  • és hat százalékkal emeljék a tanárok fizetését

A hatnapos sztrájk során több ezer pedagógus és támogató vonult végig Los Angeles belvárosán, és demonstrációkat tartottak az iskolák előtt is. A tanárokhoz többek között a tűzoltók is csatlakoztak, közel ezren vonultak végig a városon, hogy szolidaritást vállaljanak a tanárokkal - írja a Mérce.

A siker újabb löketet adhat annak az országos mozgalomnak, amely a közoktatás fejlesztését és a pedagógusok béremelését tűzte ki célul, a kaliforniai tanárok mellett sztrájkoltak Arizonában, Nyugat-Virginiában, Kentucky államban és Oklahomában is - teszik hozzá.

Egy kivételével mindent pert elvesztettek a magánkönyvkiadók az Oktatási Hivatallal szemben

Lezárult a tankönyves perek alapszakasza, amelynek során magánkiadók perelték be az Oktatási Hivatalt (OH), mivel az nem hosszabbította meg összesen 123 korábbi tankönyvük engedélyét. A hivatal törvényesen járt el, a kiadók hiába pereltek, s ezzel valószínűleg a profitérdekelt cégek tisztában voltak - mondta a Magyar Időknek Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára.

Hozzászólások

Könnyebb bejutás, ösztöndíj, nagyobb lemaradás: így kerül a hátrányos helyzetű diákok 89 százaléka a szakképzésbe

Tízből kilenc hátrányos vagy halmozottan hátrányos helyzetű diák szakképzésben, vagyis technikumban, szakgimnáziumban vagy szakképző iskolában tanul. Közülük valamivel többen járnak szakképző iskolába, ahol három év alatt szerezhetnek szakmát. Az ösztöndíjak és az egyszerűbb bejutás vonzóvá tehetik ezeket a képzéseket, miközben a 2025-ös PISA-mérés szerint a szakképző iskolákban tanuló 15 évesek jelentős része súlyos kompetenciahiánnyal küzd.

Először mértek számítógépes problémamegoldást a PISA-n: mit tud valójában egy jól teljesítő 15 éves?

A PISA 2025-ben először mérte a 15 évesek számítógépes problémamegoldását. A diákoknak többek között adatokat kellett elemezniük, kísérletezniük, valamint számítógépes produktumokat létrehozniuk és javítaniuk. A magyar tanulók ezen az új területen valamivel az OECD-átlag alatt teljesítettek, az egyes iskolatípusok között pedig hatalmas különbségek vannak.

@eduline.hu Mehringer Marci megosztotta a véleményét, tapasztalatait az oktatásról @Mehringer #mehringer #eduline #magyar #fy #magyartiktok ♬ eredeti hang - eduline.hu

Lépjünk ki a tesztmánia bűvköréből: a három lépés, amivel a tanárok megváltoztathatják a világot

Négyévente, amikor nyilvánosságra hozzák a PISA-tesztek legújabb eredményeit, menetrendszerűen beindul a reflexszerű szirénahang. Politikusok, szakértők és a sajtó képviselői egymást túlkiabálva vonják le az „elkerülhetetlen" következtetéseket: szigorítani kell, következetesebbnek kell lenni, több tananyagot kell lenyomni a gyerekek torkán, s több időt kell az iskolapadban kötelező feladatokkal tölteniük. Mindezt úgy tálalják, mintha a PISA-teszt valóban bármi lényegeset megmutatna arról, mi történik az iskolában, vagy hogy mi is az a tanulás valójában. Vélemény.