Egy kivételével mindent pert elvesztettek a magánkönyvkiadók az Oktatási Hivatallal szemben

Lezárult a tankönyves perek alapszakasza, amelynek során magánkiadók perelték be az Oktatási Hivatalt (OH), mivel az nem hosszabbította meg összesen 123 korábbi tankönyvük engedélyét. A hivatal törvényesen járt el, a kiadók hiába pereltek, s ezzel valószínűleg a profitérdekelt cégek tisztában voltak - mondta a Magyar Időknek Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára.

  • Eduline

Öt nem állami kiadó perelte be az Oktatási Hivatalt, mivel az nem hosszabbította meg összesen 123 korábbi tankönyvük engedélyét. Az első fokon lezárult perekről az államtitkár a Magyar Időknek azt mondta, „a jogi helyzet a perek óta még annál is egyértelműbb, mint előttük volt, az Oktatási Hivatal minden szempontból törvényesen járt el, így hiába pereltek a magánkiadók”.

Rétvári Bence szerint ezt valószínűleg a kiadók is tudták, csak politikai nyomásgyakorlásnak használták a bíróságokat.

Összesen kilencvenkettőt nyertünk, és egy esetben veszítettünk, de várjuk a jogegységi határozatot – fogalmazott az államtitkár.

Pár ezer forint is elég ahhoz, hogy a szülők kicselezzék az állami "tankönyvszigort"

Sokszor ezer-kétezer forint is elég ahhoz, hogy a szülők - a tanári visszajelzések alapján - a legjobb tankönyvet biztosítsák a gyerekeiknek, hívja fel a figyelmet a Szülői Hang Közösség, amely szerint a szülők „menthetik meg" a magánkiadók tankönyveit.

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.