Országos iskolakert-fejlesztési programot indít januárban az Agrárminisztérium, az Iskolakertekért Alapítvány, a Váci Egyházmegyei Karitász és a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara saját kezdeményezéseik összehangolásaként.
A tájékoztatás szerint a nagyvárosi iskolákban tankertet hoznak létre. Az országos iskolakert-fejlesztési program első részeként 2019 januárjában indul az Iskolakerti Alapozó Alprogram, amely külön kategóriában támogatja a 2018 őszén útjára indított "Földforgatók" pilot programba bevont iskolákat is.
Az országos iskolakert-fejlesztési program második részeként iskolakerti tematikus modulokat dolgoznak ki, hogy minél több intézmény megtalálja a saját pedagógiai céljainak és helyzetének megfelelő lehetőségeket.
A szaktárca közleményében hangsúlyozza, az iskolakert nyitottságra, türelemre, felelősségvállalásra, öngondoskodásra nevel, felkelti az igényt az egészséges táplálék iránt, nyitja az érdeklődést a mezőgazdasági és környezeti témájú pályaválasztás irányába.
Az iskolakert gondozásával a gyerekek megtanulják természeti környezetük helyes és tudatos használatát, alapvető természettudományi tapasztalatokat szereznek és lehetőségük adódik gyakorlatban kipróbálni, élő folyamatok során alkalmazni a tanórákon tanultakat - írja közleményében az Agrárminisztérium.
Tanárok, tantermek, tankönyvek - hajlamosak vagyunk azt gondolni, hogy csak ettől a három tényezőtől függ, mennyire "jó" az iskola, pedig számos kutatás bebizonyította, hogy az iskolaépület nem pusztán díszlet, a tér komoly hatással van az iskolai munkára. Ahol jól érzik magukat a diákok és a tanárok, ahol van hely mozogni, zenélni, rajzolni (és időnként pihenni), ahol a közösségépítésnek is megvannak a terei, ott tanulni is jobb.
Nem vették fel egyetemre azt a diáklányt, akinek a 2026-os felvételi eljárásban 26 ponttal kevesebbet számolt a rendszer, mert nem vették figyelembe a tanulmányi pontjait. Réka még a régi szakképzési rendszerben, 2017-ben érettségizett technikumban. Az esete azonban nem egyedi: a felvételi rendszer rugalmatlansága miatt a szakképzésből érkező diákok komoly hátrányba kerülhetnek, ha később úgy döntenek, más területen tanultak volna tovább.
A gyerekenként átlagosan 27 perces kitöltési időt is tovább faragná a minisztérium, ráadásul a jövőben már nem kellene minden alkalommal elölről kezdeni a kérdőív kitöltését. Kereki Judit államtitkár a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének is megküldött levelében újabb könnyítésekről számolt be. A szakszervezet szintén véleményt tervez megfogalmazni a kérdőívről, miközben a Magyar Óvodapedagógiai Egyesület már nem tartja szükségesnek annak utólagos tartalmi szakmai véleményezését.
Már 2024-ben kérdéseket vetett fel, hogy miért érkeztek vietnámi állampolgárok Magyarországra egy mindössze 16 órás életmentő képzés miatt. A Népszava akkor olyan dokumentumokat szerzett meg, amelyekben a tanfolyam időtartamáról eltérő adatok szerepeltek, miközben egy kiszivárgott hangfelvételen a miniszterelnök testvére a vietnámiak vízumkérelmeinek akadályozása miatt panaszkodott.
A Klebelsberg Központ a polgármestereknek egy levélben tiltotta meg, hogy a pályázatok anyagát bárkivel megosszák, a tankerületi dolgozók még csak nem is olvashatták leendő főnökeik pályázatát.
Néhány nap múlva indul a jelentkezés a központi írásbelire.
Az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium engedélye nélkül sem a tanárok szerződtetését, sem a diákok kikérését nem tudták elintézni.
dr. Lakatos Rozália, Halmajugra polgármestere szerint pénzügyi következményekkel kellene járnia, ha egy önkormányzat nem tesz az iskolai elkülönítés felszámolásáért, az integrációért dolgozó településeket viszont többletforrásokkal kellene ösztönözni.
Az emelt szintű szóbeliken több mint 14 800-an vizsgáztak.
