Az óvodákban az egy százalékot sem éri el a férfi pedagógusok aránya, míg az általános iskolákban dolgozó 78 ezer tanító és tanár közül mindössze minden hetedik férfi. A gimnáziumokban már jobb a nemi arány, ott a pedagógusok harminc százaléka férfi. De vajon miért baj, hogy a tanári szakma elnőiesedett?
Százhúsz férfi és 31 342 nő – ilyen a nemek aránya a magyarországi óvodákban, vagyis a férfi pedagógusok aránya az egy százalékot sem éri el. A legfrissebb közoktatási statisztikai kiadványt kedden hozta nyilvánosságra az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) a kormányzati oldalon, ez a 2016/2017-es tanévről tartalmaz részletes adatokat.
A kiadványból kiderül: az általános iskolákban 77 600 pedagógus tanít, 67 ezer nő és tízezer férfi. A gimnáziumokban és a szakképzésben jobb a helyzet: a gimnáziumi tanárok harmada férfi, de a szakgimnáziumokban sem éri el a 40 százalékot az arányuk. Egyedül a szakközépiskolákban – vagyis a volt szakiskolákban – kiegyensúlyozott a nemek aránya, nagyjából 50-50 százalékban dolgoznak férfiak és nők.
Elnőiesedett a szakma: és ez miért baj?
„Ez az összes modern országban aktuális probléma. A lányok és fiúk egészséges fejlődéséhez mindkét nem hatásaira egyenlő arányban van szükség. Ha a gyermekeink - fiúk és lányok egyaránt - nem látnak gyermekkorukban férfi vagy női szerepmintákat, abból egyértelműen hátrányuk származik a nemek megértése, a kapcsolatépítés vagy konfliktusmegoldás területén. Azt látjuk, hogy a fiúk csökkenő iskolai teljesítménnyel reagálnak az elnőiesedett oktatásra. A Berlini Egyetem kutatása szerint a német iskolákban a férfi tanárok számának növekedésével nőtt a fiúk tanulmányi eredményessége is” – mondta korábban az Eduline-nak Léder László pszichológus.
Az Apa Akadémia alapítója úgy látja, a férfi tanárok hiánya elsősorban a fiúk viselkedésére van direkt hatással, de a lányok számára is hátrányt jelent, különösen apahiány esetén vagy például a pubertáskor idején. „Azt látjuk, ahol férfi tanárok is vannak, a fiúk könnyebben bevonhatók a tanórákon kívüli aktivitásba, könnyebben vesznek részt különböző társas programokban, illetve jobbak az iskolai eredményeik” - magyarázta.
Hozzátette azt is, a férfi és a női tanárok együttes jelenléte segítséget jelent a diákoknak a nemek kapcsolatának megértéséhez is, hiszen „nevelőink és tanáraink mindig személyiségükön keresztül nevelnek és oktatnak, sőt a "tanár személye", személyes viselkedése, értékítélete a "rejtett tanmenet" alapját képezi”.
Eltűntek a férfiak az iskolákból: de miért baj, hogy elnőiesedett az oktatás?
"A férfi tanárok hiánya elsősorban a fiúk viselkedésére van direkt hatással, de a lányok számára is hátrányt jelent, különösen apahiány esetén vagy például a pubertáskor idején" - mondta az Eduline-nak Léder László pszichológus, az Apa Akadémia alapítója, aki szerint "vissza kell csempészni" az iskolákba a férfiakat.
Mintegy 150-180 ponttal csökkentek a ponthatárok több nappali tagozatos, állami ösztöndíjas alap-és osztatlan képzésen a 2026-os felvételin. Mutatjuk a tíz szakot, ahol legjobban estek vissza idén a pontok.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Nem mindenki számára ért véget a felvételi a ponthatárhirdetéssel. Akik most lemaradtak a kiszemelt egyetemről, vagy eddig nem adtak be jelentkezést, hamarosan újra próbálkozhatnak: már megvan, mikor indul az idei pótfelvételi.
Számtalan mém és legenda kering a Neptunról, ami mégiscsak az egyetemisták legfontosabb felülete. A platform sok hallgató örömére 2025-ben megújult, és jóval átláthatóbb, mint a látszólag 2008-ból ránk maradt elődje. Mutatjuk, hogyan tudsz belépni, és mire tudod használni!
