Ez az állami közoktatás sorsa? Minden ötödik diák egyházi vagy magániskolába jár

A legnívósabb iskolák tanulóinak harmada már nem állami fenntartású intézménybe jár. De tíz év alatt az egyházi iskolák tanuló létszáma is megduplázódott.

  • Eduline

A tehetősebb Győr-Moson-Sopron megyében a diákok fele nem állami gimnáziumban tanul, míg Somogyban azonban csak 12 százalék ez az arány - derül ki a G7 átfogó cikkéből, amely a Klebelsberg Központ létrehozásának következményeiről ír. A 2012-es központosítás ideje alatt számos önkormányzat próbálta megmenteni saját intézményét, így alapítványok, kisebbségi önkormányzatok vagy az egyházak kezébe adták azt, hogy ne tudja az állam elvenni.

KSH/G7

Már minden ötödik diák valamely nem állami iskola tanulója a KSH 2017-es adatai szerint. Ez a szám persze megyénként már jóval árnyaltabb képet mutat, egyből látszik, hogy a "mentőakció" valójában a szegregációt erősítette meg. "A fenntartó alapvetően nem lenne fontos, de általában az egyházi és egyéb iskolák, óvodák tudnak magasabb színvonalat képviselni, ide válogatják ki a jobb képességű gyermeket. A magyar oktatási rendszer legnagyobb problémája, hogy nem képes a gyerekek közötti, otthonról hozott különbségeket csökkenteni, hanem még növeli is azokat. Mivel még inkább szegregálódik az oktatási rendszer, ezt a problémát nem hogy megoldani nem sikerül, hanem az adatok alapján egyre csak romlik a helyzet" - írja a lap.

Leszakadás

A legnívósabb iskolák tanulóinak harmada ma már nem állami fenntartású intézménybe jár. De tíz év alatt az egyházi iskolák tanuló létszáma is megduplázódott. Különösen látványos, hogy Észak-Magyarországon és az Észak-Alföldön a 2012-es iskolaállamosítás után mennyire megugrott a főként egyházi iskolák száma. Ezekben a térségekben különösen jellemző, hogy a szülők szeretnék elkerülni, hogy gyermekük szegényebb és/vagy roma gyermekekkel járjon együtt iskolába, és úgy látszik, ennek sikerült is megteremteni a feltételeit.

KSH/G7

Hozzáteszik, hogy a központosítás hatására már alig maradtak önkormányzati fenntartású intézmények. Általános iskolából például 61 darab, gimnáziumból nyolc maradt, három Budapesten, kettő-kettő Baranyában és Békésben, egy pedig Pest megyében. A fővárosi és megyei önkormányzatok pedig szinte teljesen kivonultak az oktatásból. Mindössze két óvodát tartanak fenn. Így az óvodák esetében is elmondható: minden tizedik gyermek egyházi és egyéb fenntartású intézménybe jár.

Aggasztó adatok: van olyan megye, ahol minden ötödik diák a lemorzsolódás határán billeg

Nógrád megyében minden ötödik általános iskolást lemorzsolódás veszélyeztet, a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei szakközépiskolások több mint 21 százaléka teljesít aggasztóan gyengén az iskolában, de Borsod-Abaúj-Zemplén megyében sem jobb a helyzet - többek között ez derül ki az Oktatási Hivatal friss adataiból. Pedig 2020-ra tíz százalékra kellene csökkenteni az iskolaelhagyók arányát.

Hozzászólások

„Nem a betűkkel kellene kezdeni az olvasást” – Fóti Péter szerint a gyerekek nem úgy tanulnak, ahogy az iskola tanítja őket

Fóti Péter oktatáskutató az alsó tagozatos oktatás egyik alapvető hibájának látja, hogy a tanulást a betűk, a szótagok és a számjegyek megtanításával kezdi, miközben a gyerekek természetes módon először mindig az összefüggéseket és a jelentést értik meg. Szerinte az olvasás, az írás és a matematika tanításában az összefüggések megértésének kellene megelőznie a részek elemzését, ami az alsós pedagógia gyökeres átalakítását is szükségessé teszi. Vélemény.

Nyolcszáznál is több kiadvány érkezett a kormány tankönyvpályázatára, a minisztérium a 45 milliárdos szerződést is felülvizsgálta

A tankönyvpiac átalakításának első kézzelfogható lépéseiről számolt be az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium. A tárca szerint több mint 800 kiadvány érkezett a tankönyvkínálat bővítését célzó pályázatra, emellett felülvizsgálták a KELLO és az Alföldi Nyomda között kötött, 45 milliárd forintos keretmegállapodást is. A minisztérium szerint mindez a pedagógusok szabad tankönyvválasztásának visszaállítását készíti elő.

Bérrendezést és rendszeres érdekegyeztetést kérnek a bölcsődei dolgozók – megkezdődtek a tárgyalások a minisztériummal

Nem szeretne kimaradni a bölcsődéket érintő szakmai egyeztetésekből a Bölcsődei Dolgozók Demokratikus Szakszervezete – ezt is jelezték Kereki Judit államtitkárnak. Az egyeztetésen szó volt a bölcsődei bérek rendezéséről, az intézmények finanszírozásáról, illetve egy rendszeres ágazati érdekegyeztető fórum létrehozásáról is.