Szeretne azonnal értesülni a legfontosabb hírekről?
Az értesítések bekapcsolásához kattintson a "Kérem" gombra!
Az értesítés funkció az alábbi böngészőkben érhető el: Chrome 61+, Firefox 57+, Safari 10.1+
Köszönjük, hogy feliratkozott!
Hoppá!
Valami hiba történt a feliratkozás során, az oldal frissítése után kérjük próbálja meg újra a fejlécben található csengő ikonnal.
Már feliratkozott!
A böngészőjében az értesítés funkció le van tiltva!
Ha értesítéseket szeretne, kérjük engedélyezze a böngésző beállításai között, majd az oldal frissítése után kérjük próbálja meg újra a fejlécben található csengő ikonnal.
Újra megjelent a Facebookon az a levél, amelyet a diákok túlterheltségéről írt tavaly szeptemberben egy győri gimnazista.
"Utálom az egészet, amit maguk művelnek! Gyerek vagyok, fél 6-kor kelek, napi 8 órám van, vidéken élek, a legkorábbi időpont mikor 8 órával hazaérek a fél 5, ahogy sok más ezer társamnak, akiknek elegük van szintén!” – kezdődik a levél, amelyet tavaly ősszel ezrek osztottak meg a Facebookon, és amely most újra előkerült, a Független Diákparlament osztotta meg.
A levelet jegyző győri diák hangsúlyozza, nem a tanárait, hanem a rendszert hibáztatja a diákok túlterheléséért, majd végigveszi, hogyan kellene zajlania egy napjának, hogy az elvárásokat teljesítse: ötkor nekiáll tanulni, fél tízig leckét ír és készül a következő napi dolgozatokra, felelésekre.
A magyar diák jelentős része jelentős „unalomfaktorral", „szorongásfaktorral" és alacsony „élményfaktorral" éli végig iskolás éveit. A magyar köznevelési rendszer jelenleg egy komoly paradigmaváltó krízist él át - írja a Nemzeti Pedagóguskar helyzetértékelésében, amelyet hétfőn hoztak nyilvánosságra. A világról alkotott tudástömeg egyre szaporodó, elvárt információmennyiségben sűrűsödik, amelyet egyre nagyobb mennyiségű óratömegben próbál átadni a legtöbb iskola.