A fogyasztói társadalmakban nagyjából mindenhol a gyerekek 20-25 százaléka küszködik mentális problémákkal, de nem mind pszichiátriai beteg. A leggyakoribbak a szorongásos zavarok, a depresszió, a figyelemhiányos hiperaktivitás zavar, a magatartászavar, az evészavarok, az autizmus, a tanulási képességzavarok – mondta a hvg.hu-nak a szakember.

„Úgy tudom, a pedagógusképzésben – egyetemektől függően - van némi fejlődéslélektan, de gyermekpszichiátria csak alig egy-két helyen, és ez nagy hiány. A pedagógusok jelentős része nem érti a gyermekpszichiátriai kórképeket, pedig számos mentális zavarral küzdő gyermekkel találkoznak nap mint nap. Sokszor a hiperaktív gyereket rossz gyereknek bélyegzik meg, a múlt héten találkoztam egy kisfiúval, akit rendszeresen kizavartak az óráról, megszégyenítettek egy iskolában. Persze egy 30-40 fős osztályban nagyon nehéz a pedagógusnak egy eltérő fejlődésű vagy magatartászavaros gyereket kezelni” – magyarázta Pászthy Bea, hozzátéve: sok jó példát tud arra mondani, hogy a pedagógus ismerte fel a gyermek hangulatzavarát, vagy fedezte fel, hogy veszélyes tartalmakat néz az interneten. „Volt olyan esetünk is, amikor a bántalmazó szülőkkel szemben a pedagógus volt az egyetlen menedéke a gyermeknek” - mondta.

A gyermekpszichiáter szerint a gyerekek számára a legnagyobb segítség az lenne, ha a pedagógus nem ítélkezne felettük, hanem megpróbálná megérteni a viselkedésük hátterében megbúvó okokat. „Lehet, hogy napok óta alig evett és éhes? Vagy olyan feszültség van otthon, aminek a lenyomatát látjuk a gyermek viselkedésében? Bántalmazzák? Fél valamitől? Nem ritka, hogy az iskolai lógás hátterében az van, hogy a gyerek azért nem akart otthonról elmenni - hasfájásra panaszkodva -, mert olyan feszültség van otthon, hogy a gyerek úgy gondolta, ha ő marad, akkor ez megakadályozza, hogy a szülők veszekedjenek egymással” – mondta.