Visszaszólt az iparkamarai elnöknek az oktatási szakértő: "Parragh úr félreérti a nemzetközi példákat"
„Amit jelenleg a kormányzat csinál, és amit Parragh László képvisel, az az ellentéte annak, ami az európai országok képzési rendszerében történik” - mondta az ATV-nek Radó Péter oktatáspolitikai szakértő, hozzátéve: az iparkamara elnöke félreérti a nemzetközi példákat.
Ahogy arról beszámoltunk, Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke az ATV-nek azt mondta, „én azt látom, hogy van itt egy old-style gondolkodás, amelynek az a lényege, hogy gimnázium, aztán egyetem. Erre ment rá Görögország, Spanyolország, Portugália, Olaszország egy része, miközben Ausztriában vagy Németországban azt lehet látni, hogy a diákok először szakmát tanulnak, és onnan lépnek tovább”.
Az iparkamara elnöke hozzátette azt is, „óriási hiba, hogy pusztán azért, hogy fenntartsuk a kapacitásokat, 2,5-ös átlaggal elindítunk gimnáziumi osztályokat”.
„Azt hiszem, Parragh úr egy kicsit félreérti ezeket a nemzetközi példákat, azok az országok, amelyeket ő említ, egy egészen sikeres iskolarendszert működtetnek, biztosítják a gyerekeknek azokat az alapkészségeket, amelyekre szakmai képzést lehet építeni” - így reagált Radó Péter oktatáspolitikai szakértő szintén az ATV-nek az iparkamarai elnök nyilatkozatára.
Radó Péter hozzátette: a dél-európai országok nem ilyen sikeresek az alapkészségek fejlesztésében, ezért azzal kísérleteznek, hogy minél inkább kitolják az általános képzés idejét, hogy ezzel ellensúlyozzák a korai évek kudarcát. „Kontextusban kell értelmezni ezeket a dolgokat, a német példa nagyon nem igazít el minket abban, hogy mit kellene csinálni itthon”. Szerinte a nemzetközi példák azt mutatják, hogy a szakképzés egyre inkább az érettségi utáni időszakra tolódik, és ez a tendencia a 2011-es törvény előtt elindult Magyarországon is.
Az oktatáspolitikai szakértő szerint a szakiskola Magyarországon zsákutca, onnan sehová nem vezet út, nem véletlen, hogy a szakközépiskola volt a legnépszerűbb iskolatípus, hiszen a diák szakmát is szerezhetett, érettségizett és továbbmehetett a felsőoktatásba is. „Most szakiskolává butítják a szakközépiskolát, mert visszatolták a szakma megszerzésének időpontját az érettségi időpopntjára, ennek az a következménye, hogy a diákok nem fognak teljes értékű érettségit tenni. Korábban csak a szakiskolából nem vezetett út a felsőoktatásba, egy idő után már a szakközépiskolból sem vezet majd út a felsőoktatásba” - magyarázta, hozzátéve: „a kormány szakiskolává degradálta ezt a szuper iskolatípust”.
