A sajtóhírek szempontjából nem túl jó érzékkel vette át az iskolákat az állam az önkormányzatoktól, ugyanis a rendkívüli hideg miatt sorra hibásodnak meg az iskolai fűtőberendezések, ami december 20. óta már az állam felelőssége. Eddig a napig azoktól az önkormányzatoktól is elvette a működtetői jogokat az állam, ahol szerették volna megtatani az iskoláikat. A kevesek közül Szeged volt az egyik legkitartóbb, ugyanis a város eddig is hatalmas összegeket, valamint a jövőben is milliárdokat áldozott volna az iskoláira - ezt ígéreteik szerint folytatják majd, bár már nem kötelességük.

Az év első köznevelési kerekasztalán azonban az oktatásirányítás árnyaltabban értékelte a helyzetet. Palkovics László az ülése után azt mondta az önkormányzatokkal folytatott tárgyalásokról, hogy "nagyrészt megállapodással zárultak", hat esetben nem tudtak megegyezni, így miniszteri határozatot kellett hozni az érintett intézmények átvételéről.

Az államtitkár szerint ismertetett zökkenőmentes átvétel egyébként azt is magában hordja, hogy bár megkezdték működésükat a tankerületi központok, azoknál csak január végére dolgozzák ki a szervezeti és működési szabályzatot, tehát azt, hogy ki kinek és mivel felel a szervezeten belül. Ez formaság is lehet, de előfordulhat, hogy megnehezíti a tankerület napi működését is.

Pozitívumként hozta fel, hogy január elsejétől az oktatást segítő kollégáknak átlagosan tíz százalékkal nőtt a jövedelmük, ebből hét százalékot automatikusan kaptak meg, három százalékot pedig az intézményvezető döntése alapján. Hogy ez mindehol megfelelően valósul-e meg, arról egyelőre nem tudni, ugyanis önkormányzatonként eltérő lehetett, hogy az ilyen munkakörben dolgozók milyen fizetést és béren kívüli juttatást kaptak, leghamarabb februárban derül fény az új viszonyokra.

Sipos Imre köznevelésért felelős helyettes államtitkár közölte, a kerekasztal ülésén javaslatot tettek az első félév munkatervére. Ennek alapján a következő hónapokban foglalkoznak majd a pedagógus továbbképzési rendszer átalakításával, az Emberi Erőforrás Operatív Program (Efop) köznevelést érintő területeivel, megtárgyalják a digitális oktatási stratégia cselekvési tervét, szó lesz majd a február elején megtartott országos diákparlament ülésén felmerült javaslatokról, és folyamatosan tájékoztatják a résztvevőket a Klebelsberg Központ átalakításával kapcsolatos ügyekről is.

Az ülésen javaslat született egy az intézményvezetők munkájára fókuszáló vezetői munkacsoport létrehozására is, valamint a PISA-eredményeket elemző szakemberek is tájékoztatást adtak a résztvevőknek - utóbbi részletekről nem szólt az MTI tudósítása.

A sajtótájékoztatón bemutatkozott Solti Péter, a Klebelsberg Központ január 16-tól kinevezett új elnöke, az intézményirányítási és finanszírozási rendszer kialakításáért felelős miniszteri biztos.  Solti Péter azt hangoztatta, fontos, hogy stabilitás alakuljon ki a köznevelés irányításában, és hogy a döntési pontok, a felelősség és a hatáskörök egyértelműbbek legyenek és közelebb kerüljenek az iskolákhoz. Emellett szintén fontos, hogy a regionális vezetőkkel, az önkormányzatokkal olyan kapcsolatot alakítsanak ki, amely lehetővé teszi, hogy a rendszer működése érdekében az ő javaslataikat is be tudják "csatornázni".

Palkovics László a Klebelsberg Központ elnökének, illetve elnökhelyettesének kiválasztására vonatkozó kérdésre azt mondta, olyan szakembert kerestek, akinek van intézményirányítási tapasztalata és menedzser-szemlélettel rendelkezik. Solti Péter részt vett a kancelláriarendszer kialakításában, így megvan a szükséges tapasztalata ezen a téren.

Az általános szakmai elnökhelyettes pozíciójára intézményirányítási tapasztalattal rendelkező embert kerestek, Hajnal Gabriella pedig 16 évig volt egy kéttannyelvű iskola vezetője. Igaz, hogy a sztrájktárgyalásokon "az asztal másik oldalán ült", éppen emiatt azonban tisztában van a tanárok mint munkavállalók érdekeivel is - jegyezte meg az államtitkár.

A Klebelsberg Központ adósságára vonatkozó kérdésre azt mondta, év végére lecsökkent a Klebelsberg Központ adósságállománya, tavaly márciusban még 17 milliárd forint volt a ki nem fizetett adósságállomány, ez 400 millió forintnyi még ki nem fizetett, de nem lejárt adósságra csökkent.