Ma már szervezett formában lehet diákmunkát vállalni külföldön, akár 1-2 hónapra is, a hazai minimálbér többszöröséért, a diákok pedig egyre bátrabban vágnak bele, így a kinti vállalatok alaposan meg is rostálhatják a jelentkezőket.

Friss felmérések szerint a hallgatók 63 százaléka rövidebb ideig, 52 százalékuk akár hosszabb ideig is hajlandó lenne külföldön munkát vállalni, 37 százalékuk pedig egyenesen másik országban szeretne letelepedni. Ez ma már a társadalmi háttértől is független jelenség, a jómódú családokból származó diákok ugyanolyan arányban keresik a külföldi boldogulás lehetőségét, mint szerényebb lehetőségű társaik.

Ezek után igencsak meglepő lenne, ha nem szakosodtak volna cégek a diákok külföldre közvetítésére. Ezeken a szövetkezeteken keresztül biztonsággal lehet külföldi munkát vállalni, ők segítenek a papírok intézésében, adózási tanácsot, tehát szinte azonos szolgáltatás nyújtanak, mint a belföldi diákmunkára szakosodott hasonló cégek. Ha egy diák külföldön szeretne dolgozni, alapvetően két út áll előtte: vagy közvetlenül keresi meg a munkáltatót, akinél dolgozni szeretne, vagy jelentkezik egy közvetítőnél – ezt Pataki Zoltántól, a külföldi diákmunkákra szakosodott euDIÁKOK Iskolaszövetkezet elnökétől tudtuk meg.

Szerinte gyanús, ha valaki pénzt kér azért, hogy külföldi munkához segítse a diákot. „Legálisan működő cégek semmilyen esetben sem kérhetnek előre közvetítői díjat, ez jogszabályba ütközik. Nálunk a teljes közvetítés és minden kijutásban segédkezés a jelöltek számára teljesen díjtalan”.

A külföldön dolgozó diákot a jogszabályban nem különböztetik meg a külföldi állásra pályázó felnőttől. Ebből a szempontból tehát nincsenek olyan szigorú feltételek, mint a hazai diákmunkáknál, szükségtelen például az iskolalátogatási igazolás beszerzése, illetve levelezős hallgatók is pályázhatnak. Ennek megfelelően többségében szezonális, teljes munkaidős státusban dolgoznak a Magyarországról kiközvetített diákok – árulta el Pataki.

Az euDIÁKOK-nál jelentkezők többsége elsősorban a három hónapos vagy annál rövidebb időtartamú munkalehetőségeket keresi, ide többnyire a vendéglátás, turizmus és a logisztika területén betöltendő állások tartoznak. A komplexebb munkakörökben (IT illetve mérnöki állások) jellemzően inkább a hosszú táv dominál. Keresetek, szállás, engedélyek Pataki kiemeli, hogy a legtöbb diáknál, aki náluk megfordul, komoly motivációs tényező a nyelvismeret fejlesztése. Persze az sem elhanyagolható, hogy munkától és országtól függően akár 1800 eurós havi bér is elérhető. „A fizetés teljes mértékben a munkától és az országtól függ. Ismereteink szerint Németországban magas az átlagos órabér, míg Ausztriában alacsonyabb, de ott adnak 13. és 14. havi fizetést (ezt az idénymunkát végzők is megkapják, ugyanis részarányosan jár). Hollandiában életkor szerinti sávos bérezés van, minél fiatalabb valaki, annál alacsonyabb a törvényileg meghatározott bruttó órabére, viszont kéthetente fizetnek, és a szállás is jellemzően olcsóbb”.

Apropó szállás! Az nyilvánvaló, hogy a nyugati országokban nem csak a bérezés nagyvonalúbb, de az élet is jóval drágább, mint idehaza. Akárcsak itthon, külföldön is bevett gyakorlat, hogy kauciót kérnek az albérletért, ami akár 2-3 havi lakbér is lehet. Jó hír ugyanakkor, hogy ezt az összeget gyakorta átvállalják a fogadó cégek, így nem kell több százezer forint induló költséggel kalkulálni. Az utazás és a lakhatás díját már ritkábban térítik meg a munkáltatók, ám erre is akad példa.

Bár sok adminisztratív akadály az unión belüli munkavégzést nem hátráltatja, a külföldről érkező diákmunkásokat a cégek alaposan megrostálják. Tavasz végén, nyár elején, amikor indulnak az idénymunkák, megnő az érdeklődés, egy-egy rövid távú – tehát a nyári szünetre korlátozódó – munkára akár több százan is jelentkezhetnek az euDIÁKOK-nál. Közülük minden esetben az ügyfél választja ki, kiket kíván foglalkoztatni. Pataki szerint általánosságban elmondható, hogy a „nyelvtudás és a külföldi munkavállalás iránti pozitív attitűd a legfontosabb” a kiválasztásnál. Mivel egyre többen tanulnak külföldön, mind többeknél merül fel, miként finanszírozzák a kinti tartózkodást és az esetleges tandíjat. Ők némileg más helyzetben vannak, mint azok, akik itthonról keresnek munkát. Egyrészt hosszabb távú lehetőségek iránt is nyitottak lehetnek, másrészt viszont össze kell egyeztetniük a munkát és a tanulmányokat, mivel nem csak a nyári szünetre köteleződnek el. Az is komoly előnyük, hogy sok egyetem segít – például online adatbázissal –megfelelő munkahelyet találni, és helyben mégiscsak könnyebb szerződni. Mivel az élet Nyugaton a magyarországinál jóval drágább, a diákok egy részének mindenképp munkát kell vállalnia. Az EU-ban ezt könnyű megtenni, hiszen ott diákként ugyanolyan feltételekkel lehet munkát vállalni, mint az adott ország saját állampolgáraként.

A tanulmányok mellett engedélyezett munkaidő tekintetében viszont nincs egységes szabályozás: az egyes országok döntik el, hogy a szemeszter alatt mennyit lehet dolgozni, de sok helyen ezt egyáltalán nem korlátozzák.

Évek óta népszerűek a tengerentúli diákmunkák, azoknak is egy speciális változata: évente több száz egyetemista szegődik el néhány hétre az Egyesült Államokba, ahol gyerektáborok kisegítő személyzetének tagjai lehetnek. Az ezt közvetítő cégek szinte az összes nagyobb egyetemen megfordulnak, így nem nehéz megtalálni a lehetőséget, ám arra készülni kell, hogy fizikailag egyértelműen ez a legmegterhelőbb munka. Bár az Egyesült Államok minden bizonnyal nagyobb kaland, mégis csak egy szűkebb kör választja a diákmunkának ezt a formáját, ami érthető, hiszen több papírmunkával, adminisztrációval jár, és gyakran anyagilag sem jár olyan jól a diák, mint Ausztriában vagy Hollandiában. Emellett a szülők is könnyebb szívvel engedik el gyerekeiket Stájerországba, mint Kaliforniába.

Ennek a cikknek az eredeti változata a HVG által kiadott Campus Plusz kiadványban jelent meg.

Diákmunkát kerestek? Itt nézzetek körül.