A 2016-os minősítési eljárásra április 30-ig jelentkezhettek azok a tanárok, akik szeretnének pedagógus II., mesterpedagógus vagy kutatótanár fokozatot szerezni, illetve azok, akik a 2014-es rendkívüli minősítő eljáráson ideiglenesen pedagógus II. fokozatba kerültek, vagy gyakornok fokozattal rendelkeznek, és 2014-ben jött létre a munkaviszonyuk - az ő portfóliójukról itt olvashattok. Összesen 30 ezer pedagógus vehet részt az idei minősítési eljáráson.

Azok, akiket az idén nem választottak ki, jövőre újra jelentkezhetnek a minősítési eljárásra, 2018. június 30-ig azonban minden, a köznevelésben dolgozó pedagógusnak, pedagógiai szakértőnek és pedagógiai előadónak részt kell vennie az első minősítő vizsgán. Ez alól csak azok kivételek, akik 2023-ig elérik a nyugdíjkorhatárt. Kinek kell fizetnie a minősítési eljárásért? A pedagógus minősítésről szóló összes cikkünket itt találjátok, az Oktatási Hivatal tájékoztatóját pedig itt érhetitek el.

A pedagógus-portfóliót november 30-ig kell elkészíteniük a résztvevőknek, majd ezt meg is kell védeniük - ez teszi ki az összeredmény 50 százalékát. Emellett 20 százalékban számít a munkakör részét képező folalkozás, tanóra megtartása, és ennek értékelése, és 30 százalékban az intézményi önértékelés pedagógusra vonatkozó része, az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzés (tanfelügyelet) eredménye. A tanárok 2017-től kerülhetnek magasabb kategóriába. Mennyit fognak keresni a tanárok szeptembertől?

Szakmai önéletrajz

Minden tanárnak fel kell töltenie a szakmai önéletrajzát és a pedagógust foglalkoztató intézmény bemutatását: ezeket az értékelésben nem veszik figyelembe, viszont fontos információkat tartalmaznak.

A nevelő-oktató munka dokumentumai

Kötelező csatolni a portfólióhoz legalább egy, legfeljebb két tematikus tervet, amely egy tanulási-tanítási egység vagy téma menetét mutatja be, ehhez kapcsolódóan pedig hat óra vagy foglalkozás részletes ütemtervét. Csatolni kell egy vagy két csoportprofilt is, amely a dokumentált órákon részt vevő csoportot mutatja be, illetve hospitálási naplót és esetleírásokat, amelyek egy-egy pedagógiai probléma megoldását dokumentálják.

Ezek mellett négy-hat szabadon választható dokumentumot is fel kell tölteni. Ez lehet például egy szakkör vagy felzárkóztató foglalkozás féléves ütemterve, egy projektterv, saját készítésű tananyag, osztályfőnöki munkaterv, egy tanuló egyéni fejlesztési terve, szociometriai felmérés vagy a tanulói önállóság fejlesztésének bemutatása, de szülőktől vagy tanulóktól kapott leveleket, meghívókat is csatolni lehet.

Fontos, hogy a nevelő-oktató munka dokumentumaihoz reflexiót is csatolni kell, amely utal a megvalósítás folyamatára, eredményeire, nehézségeire, a tervektől való eltérés indoklására. A különböző tematikus és ütemtervekhez sablont is találtok az Oktatási Hivatal útmutatójában.

A pedagógiai-szakmai és egyéb tevékenységek dokumentumai

Ezt a részt csak a mesterpedagógus és a kutatótanár kategóriákba való bekerüléshez kötelező kitölteni: a különböző szakmai szervezetekben és bizottságokban végzett munkát mutatja be.

Önálló alkotói, művészeti tevékenységek dokumentumai

Ezt a részt csak bizonyos szakterületeken dolgozó pedagógusoknak kell kitölteni, például azoknak, akik alapfokú művészeti oktatási intézményben tanítanak.

A pedagógust foglalkoztató intézmény intézményi környezetének rövid bemutatása

Ez is kötelező, de az értékelésnél nem veszik figyelembe: az alapadatokon érdemes azokra a szempontokra koncentrálni, amelyek a tanár munkáját befolyásolják. Az iskola bemutatásának tartalmaznia kell az intézmény nevét, címét, típusát, a tanuló- és pedagóguslétszámot; az intézmény sajátos arculatát, esetleges specialitásait; a tanulóközösség összetételét, ha ez szükséges a nevelő-oktató munkát bemutató dokumentumok megértéséhez.

A nevelőtestület profilját és a nevelőtestületen belüli együttműködés jellemzőit; a tárgy tanításához/a pedagógus tevékenységéhez szükséges infrastruktúra értékelését; az óraszámokat; a tanórákon kívüli, a pedagógus tevékenységével összefüggő foglalkozásokat, programokat, amelyekbe aktívan bekapcsolódik; illetve azoknak az intézményen belüli/külső szakmai együttműködés formáit, amelyekben a tanár részt vesz.

A szakmai életút értékelése

A szakmai életút értékelésének összefüggő írásműnek kell lennie. Az egyes állomásokat be kell mutatni: hogyan fejlődtek a tanár kompetenciái (például a szaktárgyi tudás naprakészen tartása, a módszertani tudás vagy a pedagógai eszköztár fejlesztése szempontjából)? Milyen segítséget kapott, illetve milyen nehezségekbe ütközött? Emellett az értékelésben szerepelnie kell a további szakmai terveknek is.