Csaknem mindenkit, pontosabban a diákok 95 százalékát felvették az általános felvételi eljárásban, a végzős általános iskolások közül pedig mindössze kétezren vettek részt a pótfelvételin - derül ki a múlt héten nyilvánosságra hozott felvételi statisztikából. A gimnáziumok többségébe a tanulmányi eredmények, az írásbeli és a szóbeli vizsga alapján lehetett bekerülni, míg a szakközépiskolák háromnegyedébe, illetve az összes szakiskolába elegendő volt a jó általános iskolai eredmény.

A nyolc- és hatosztályos gimnáziumok központi felvételijén évről évre egyre több diák vesz részt, nyolcosztályosba az idén 5342-en, hatosztályosba 6710-en - ez körülbelül 64, illetve 39 százalékkal magasabb a tíz évvel ezelőtti értéknél. Ugyanakkor a férőhelyek száma évek óta nagyjából változatlan, sőt a hatosztályos gimnáziumok esetében tizenöt éves távlatban még csökkent is. Az idén a nyolcosztályosba jelentkezők 43 százaléka, 2399 fő egyáltalán nem került be a gimnáziumba, a hatosztályosba felvételizőknek pedig 36 százaléka, 2503 fő mondhat le egyelőre a középiskoláról.

Ezzel szemben a 9. évfolyamra jelentkezők száma 2006 óta csökken, és ez a tendencia az idén tört meg először, de az összes felvételiző száma így sem éri el a két évvel ezelőtti értéket: 2015-ben 83 322-en készültek négy- vagy ötosztályos középiskolába, pedig kilenc évvel ezelőtt még 110 ezer diákot érintett a középiskolai felvételi.

A végzős diákok többsége elsőként szakközépiskolába vagy gimnáziumba szeretett volna továbbtanulni (38,6, illetve 38 százalék), viszont csak 34,6 százalék került be gimnáziumba, 40,5 százalék szerzett szakközépiskolai helyet, és 24,9 százalék folytathatja szakiskolában a tanulmányait. Ez azt jelenti, hogy a felvételiző diákok 73 százalékát vették fel az általuk elsőként megjelölt helyre, 19 százalékukat pedig a második vagy a harmadik helyre. Körülbelül háromezer diák sorsáról májusban döntöttek a pótfelvételin, a tanköteles korú diákokat mind felvették. Csaknem mindenkit felvettek a középiskolába.

Legtöbb üres férőhely a szakiskolákban és a szakközépiskolákban maradt, előbbiben a helyek 40 százalékát, szakközépiskolákban kevesebb mint kétharmadát töltötték fel. Arányaiban a közszolgálati, az oktatási és a közgazdasági szakmacsoportos szakközépiskolák helyeit volt a legkönnyebb feltölteni, míg a könnyűipari, a nyomdaipari és az élelmiszeripari szakmákban maradt a legtöbb üres hely. Szakiskolákban a vendéglátás-turisztika, a kereskedelem-marketing, a gépészet, illetve a közlekedés szakmacsoportokban sikerült az országos átlag feletti értékben betölteni a helyeket, környezetvédelemmel és vízgazdálkodással, vegyiparral, egészségüggyel, valamint művészettel, közművelődéssel és kommunikációval kapcsolatos szakmáknál a férőhelyek alig öt, tíz, illetve húsz százalékát sikerült feltölteni.

Három éves szakiskolai szakképzésre országszerte több mint kétezer szakácsot, körülbelül ezerhétszáz eladót, ezerötszáz cukrászt és majdnem ugyanennyi pincért vettek fel - ezek voltak a legnépszerűbb szakmák. Szakközépiskolába készül a legtöbb diák.