A Jobbik szerint nincs rá garancia, hogy megmaradnak a kisiskolák

A Jobbik szerint az, hogy az állam átveszi az alapfokú oktatási intézmények működtetését, önmagában nem garantálja, hogy megmaradnak a kistelepülések általános iskolái, ha ehhez továbbra sem társul megfelelő finanszírozás és elkötelezettség.

  • Eduline

Dúró Dóra, a Jobbik oktatási kabinetjének elnöke közleményben reagált a Belügyminisztérium önkormányzati államtitkára által elmondottakra, eszerint az óvodai ellátás önkormányzati feladat marad, míg az alapfokú oktatást az állam fogja megszervezni, ellátni a jövőben.

Dúró Dóra szerint ha a fenntartói jogokat elveszik az önkormányzatoktól, akkor a helyi közösségek önrendelkezési joga is jelentősen sérül.

Emlékezetett továbbá, hogy az önkormányzati fenntartású iskolák "tömeges és sok esetben törvénytelen" bezárásának megakadályozására a Jobbik Magyarországért Mozgalom korábban moratóriumot javasolt. Ezt viszont többek között "az önkormányzati autonómiára hivatkozással" bizottsági szinten a fideszes többség nem támogatta.

"Ugyanez a Fidesz-kormány most sokkal nagyobb hatásköröket von el a helyi közösségektől mind szociális, mind egészségügyi, mind oktatási területen" - fogalmazott a jobbikos politikus.

Tállai András önkormányzati államtitkár csütörtökön kormányszóvivői tájékoztatón ismertette az új önkormányzati törvény alapelveit. Hangsúlyozta, hogy minden helyi közösséget megillet majd az önkormányzás joga.

A szociális ellátásban a gyermekeket érintően az állam, az idősekkel, elesettekkel kapcsolatban pedig az önkormányzat végezné el a feladatokat - mondta a belügyi államtitkár, hozzátéve, hogy a helyi adóügyek az önkormányzatoknál maradnak.

A jogszabályjavaslat október-novemberben kerülhet a Ház elé. Az új önkormányzati törvény 2012. január 1-jén lépne hatályba, a feladatátalakítási, finanszírozási változások viszont valószínűleg csak 2013. január 1-jétől, a járások megjelenésével lennének hatályosak - közölte, megjegyezve, hogy egyéb átmeneti rendelkezések is lehetségesek például az oktatás területén.

MTI

Hozzászólások

Könnyebb bejutás, ösztöndíj, nagyobb lemaradás: így kerül a hátrányos helyzetű diákok 89 százaléka a szakképzésbe

10-ből 9 hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű diák szakképzésben, vagyis technikumban, szakgimnáziumban vagy szakképző iskolában, tanul. Ezen belül valamivel többen járnak szakképző iskolába, ahol három év alatt szakmát szerezhetnek. Az ösztöndíjak és az egyszerűbb bejutás vonzóvá tehetik ezeket a képzéseket, miközben a 2025-ös PISA-mérés alapján a szakképző iskolákba járó 15 évesek jelentős része komoly kompetenciahiánnyal küzd.

Először mértek számítógépes problémamegoldást a PISA-n: mit tud valójában egy jól teljesítő 15 éves?

A PISA 2025-ben először mérte a 15 évesek számítógépes problémamegoldását. A diákoknak többek között adatokat kellett elemezniük, kísérletezniük, valamint számítógépes produktumokat létrehozniuk és javítaniuk. A magyar tanulók ezen az új területen valamivel az OECD-átlag alatt teljesítettek, az egyes iskolatípusok között pedig hatalmas különbségek vannak.

Megszűnnének a kötelező tartalmi megújító képzések, nem kellene NAT-vizsga a gyakornokoknak – társadalmi egyeztetésen a pedagógus-továbbképzés átalakítása

Az iskolák és óvodák nagyobb szerepet kaphatnának saját pedagógusaik továbbképzésében és megszűnnének a központilag szervezett tartalmi megújító képzések. A 120 kredites, ötéves továbbképzési kötelezettség továbbra is megmaradna, de változna, hogyan lehet teljesíteni. A kormány terve szerint az intézmények saját belső képzéseket is szervezhetnének.

@eduline.hu Mehringer Marci megosztotta a véleményét, tapasztalatait az oktatásról @Mehringer #mehringer #eduline #magyar #fy #magyartiktok ♬ eredeti hang - eduline.hu

Lépjünk ki a tesztmánia bűvköréből: a három lépés, amivel a tanárok megváltoztathatják a világot

Négyévente, amikor nyilvánosságra hozzák a PISA-tesztek legújabb eredményeit, menetrendszerűen beindul a reflexszerű szirénahang. Politikusok, szakértők és a sajtó képviselői egymást túlkiabálva vonják le az „elkerülhetetlen" következtetéseket: szigorítani kell, következetesebbnek kell lenni, több tananyagot kell lenyomni a gyerekek torkán, s több időt kell az iskolapadban kötelező feladatokkal tölteniük. Mindezt úgy tálalják, mintha a PISA-teszt valóban bármi lényegeset megmutatna arról, mi történik az iskolában, vagy hogy mi is az a tanulás valójában. Vélemény.