Az amerikai iskolai rendszert is átszabná a "tigrisanya"

Megreformálná az amerikai oktatási rendszert Amy Chua, a drasztikus nevelési módszereiről híressé vált jogprofesszor, aki az ázsiai és az észak-amerikai pedagógiai alapelveket ötvözné - szerinte csak így lehet elérni, hogy az egyesült államokbeli diákok jobb eredményt érjenek el a nemzetközi felméréseken.

  • Eduline
Amy Chua, a tigrisanya
Wikipedia

„Már korán szigorú munkamorálra és kitartásra kell nevelni a gyerekeket, rá kell érezniük, hogy milyen érzés a siker. Csak úgy válhatnak motivált és magabiztos felnőtté, ha a nyugati és a keleti módszereket ötvözzük” – áll Amy Chua USA Todayben publikált írásában. A Yale jogprofesszora – aki bekerült 2011 legfontosabb embereinek Time-féle listájára – szerint az amerikai oktatási rendszer híres nyitottságáról, de ideje leszámolni a neveléssel kapcsolatos tévhitekkel. „Nem igaz, hogy a kreativitás ellentétes a fegyelemmel, a szabadság pedig a kemény munkával” – írta.

Chua a Battle Hymn of the Tiger Mother (A tigrisanya csatadala) című memoárjában számolt be két lánya "keleti elvek" szerinti felneveléséről: szó sem lehetett pizsamapartiról vagy más gyerekekkel szervezett közös játékokról, nem vehettek részt iskolai rendezvényeken és színdarabokban, semmi tévé, semmi számítógépes játék, viszont végkimerülésig tanulás és órákig tartó zongora-, illetve hegedűgyakorlás. Nem vihettek haza ötösnél rosszabb jegyet, és ha kiderült, hogy valamelyik tantárgyból nem ők a legjobbak az osztályban, azért külön büntetés járt. A "tigrisanya" módszereiről bővebben itt olvashatsz.

Chuát is hasonló szellemben nevelték kínai emigráns szülei: könyvében visszaemlékszik egy általános iskolai tanulmányi versenyre, amelyen második helyezést ért el. Miután megkapta az oklevelet, tanárai és barátai is gratuláltak neki, édesapja azonban ezzel fogadta: soha többet ne hozz rám ilyen szégyent.

Könyve jókora vihart kavart az interneten azoknak a szülőknek a körében, akik szerint Chua módszere túl szélsőséges. Lánya, a 18 éves Sophia azonban a The New York Postban hálásan emlékezett vissza gyermekkorára. Mint írta, sokan nyilván azért támadják anyját, mert nem ismerik a humorát, és azt hiszik, húga, Lulu és ő egy ördögi anya elnyomása alatt éltek. Ezzel szemben éppen az történt, hogy a szigorú neveléssel sokkal függetlenebb ember vált belőlük – áll a lány levelében.

eduline

Hozzászólások

Egyre több az SNI-s diák a középiskolákban, a szakképzés felé tereli őket a rendszer

Az elmúlt három tanévben meredeken emelkedett a sajátos nevelési igényű (SNI) diákok száma a hazai középiskolákban: míg a gimnáziumokban lassan eléri az ötezret a létszámuk, a technikumokban 26 százalékkal nőtt a számuk. A gimnáziumok többsége azonban továbbra sincs felkészülve a fogadásukra, így az oktatási rendszer egyre inkább a szakképzés felé tereli az érintett tanulókat – miközben az ellátórendszer hiányosságai miatt az ország egyes részein óriási különbségek vannak.

Hogy lehet egy héten 27-szer minőségi tanórát tartani? – Lannert Judit a pedagógusok „hihetetlen terheléséről” beszélt

A pedagógusok túlterheltsége évek óta visszatérő probléma a magyar oktatásban, és nemcsak a megtartott tanórák számáról szól: a felkészülés, az értékelés és az adminisztráció is jelentős részt tesz ki a munkaidejükből. Erről beszélt Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter is a parlamentben, felidézve, hogy évekkel ezelőtt kutatóként maga is vizsgálta a tanárok munkaterhelését.

Több mint ötezer képesítés nélküli pedagógus dolgozik a közoktatásban és a szakképzésben

Mérnök tartja a matekot, informatikus a digitális kultúrát, esetleg edző a tesit? Nem egyedüli eset. A KSH legfrissebb adatai szerint mintegy 3200 óvodapedagógus, tanító, tanár és oktató dolgozik úgy iskolában vagy óvodában úgy, hogy nincsen pedagógus képesítése, és valamivel több mint 2000 ezer főt alkalmaznak egyéb beosztású pedagógusként úgy, hogy nincsen hozzá pedagógiai végzettségük.

@eduline.hu Mélyponton a friss magyar PISA-eredmények #PISA #eduline #magyar ♬ eredeti hang - eduline.hu