Túl kevés hallgató jelentkezik reál és műszaki alap- és mesterszakokra, a magyar felsőoktatás nem felel meg a munkaerőpiac szükségleteinek, ráadásul az állam túl sokat költ olyan képzésekre, amelyekkel a frissdiplomások csak nehezen vagy egyáltalán nem tudnak elhelyezkedni – a Széll Kálmán Terv hétfőn nyilvánosságra hozott angol változata szerint ezek a magyar oktatás legkomolyabb problémái. A dokumentum kiemeli a jelenlegi, fejkvóta alapú finanszírozás hátulütőit is: eszerint az egyetemek és főiskolák anyagi érdeke az, hogy a nem piacképes tudást nyújtó szakokra is tömegével vegyen fel diákokat, akik közül később sokan külföldön keresnek állást. Állami iskolák, átalakuló szakképzés és 15 éves korig tartó tankötelezettség - az kormány oktatási terveiről bővebben itt olvashatsz.

Kimaradt a közoktatás az angol fordításból

A terv angol változatában külön bekezdést szenteltek a reál és a műszaki képzési terület létszámproblémáinak, az összesen 35 oldalas dokumentumban azonban egyetlen mondat sincs a közoktatás tervezett átalakításáról. A múlt kedden bemutatott szöveg egyik legvitatottabb pontja volt a tankötelezettség felső korhatárának 15 évre csökkentése. Az indoklás szerint azért kell módosítani a jelenleg tizennyolc éves korig tartó tankötelezettség hosszán, mert „föl kell kínálni a fiatalok és szüleik számára azt a lehetőséget, hogy választhassanak, hogy a tizenötödik életévét betöltött fiatal folytatni kívánja-e tanulmányait, vagy inkább munkába áll” – olvasható a magyar nyelvű verzióban.

A dokumentum helyzetértékelése szerint problémát okoz, hogy az általános iskolák gyakran olyan tudással bocsátják el a tanulókat, amely nem elégséges a megfelelő munkavégzéshez. Felvetik azt is, hiányzik az egészséges arány a gimnáziumok, a szakközépiskolák és a szakiskolák között, ezt pedig súlyosbítja a tizennyolc éves korig tartó tankötelezettség. Az államadósság növekedésének egyik okaként a terv azt nevezi meg, hogy miközben a kétkezi szakmákban munkaerőhiány van, a gyerekeket sokszor feleslegesen hosszan és sokszor rossz irányba képzik. A tanári szakszervezeteknél kiverte a biztosítékot a kormány terve - erről bővebben itt olvashatsz.

A tervben a többi között az olvasható, hogy a magyar oktatási rendszer egésze távol esik a gazdaság és a munkaerőpiac tényleges igényeitől; jelentős közpénzáldozattal olyan intézmények működnek, amelyek nem szolgálják a gazdaság érdekeit, és az államadósság növekedéséhez járulnak hozzá. A jelenlegi terv alapján idén szeptemberig elfogadják a közoktatási és a felsőoktatási rendszert szabályozó új törvényeket, 2012. szeptemberében pedig megkezdi működését a felsőoktatás új rendszere és hatályba lép az új közoktatási törvény.

A költségtérítéses képzések megszüntetését is kifelejtették?

Az angol nyelvű változatban a költségtérítéses képzések megszüntetése sem szerepel - nem véletlenül. Az Index információi szerint az oktatásról szóló fejezetből a szerkesztés lezárása előtt még hiányzott egy rész, a múlt kedden bemutatott Széll Kálmán-terv készítői úgy tudták, hogy a hiányzó bekezdést a nemzetgazdasági tárca küldi el. A minisztériumtól érkezett is egy grafikon a reál és műszaki képzéseken tanulók arányáról, ezt az utolsó pillanatban illesztették a szövegbe.

A grafikon alatt azonban a kiadvány egészétől elütő betűtípussal ott maradtak Naszvadi György államtitkár megjegyzései. Ezek között szerepel "a költségtérítéses képzés fokozatos kivezetése", amelyet a legtöbben a fizetős képzések megszüntetéseként értelmeztek.

A Magyar Nemzetnek pénteken még fideszes oktatáspolitikusok is azt mondták, hogy ez a pont véletlenül kerülhetett a tervbe, félreértésről lehet szól. Szijjártó Péter, a kormányfő szóvivője először nem mondott semmit, majd annyit nyilatkozott, hogy erről majd a Nemzeti Erőforrás Minisztérium fog dönteni. Az Index információi szerint a Fideszen belül is csak találgatták, hogy mire utalhat ez a pont, a költségtérítéses képzések megszüntetéséről ugyanis semmilyen előzetes egyeztetést nem tartottak. Kósa Lajos alelnök pénteken úgy nyilatkozott, nem a fizetős szakok megszüntetéséről, hanem a költségtérítés emeléséről van szó. Mennyit kell fizetniük a hallgatóknak a legdrágább egyetemi szakokért? A borsos árú szakok listáját itt találod.

eduline