„Nem ez az első ilyen döntés a városban, korábban is szükség volt hasonló lépésekre. Most két általános iskola, illetve két humán középiskola összevonásáról döntött a képviselő-testület” – mondja Kancz Csaba, Tatabánya alpolgármestere. A Komárom-Esztergom megyei városban a diákok és a pedagógusok aláírásgyűjtéssel tiltakoznak az összevonások ellen, amelyekre az alpolgármester szerint részben gazdasági okok miatt van szükség. „Míg 2002-ben az állami normatíva az intézmények kiadásainak hetven százalékát fedezte, addig ez az aránya ma csak valamivel több mint negyven százalék. Kénytelenek voltuk meghúzni a nadrágszíjat” – teszi hozzá.

Kancz Csaba szerint az iskolafenntartóknak sokkal inkább megéri egy összevont intézményt működtetni, mint több, kisebb tanulói létszámmal rendelkező általános- és középiskolát. Az egyszakos tanárok így könnyebben összeszedhetik a kötelező óraszámukat, és az alapfokú beiskolázást is jobban tudják irányítani a fenntartók. „Ami a pedagógusokat illeti, nem tervezünk drasztikus létszámleépítést, és a jelenlegi diákokat sem érinti az átalakítás. Ugyanabban a tanteremben, ugyanazokkal a tanárokkal folytathatják szeptembertől a munkát, mint eddig” – magyarázza.

Nincs pénz, nincs iskola

Dunaújvárosban az alapfokú oktatási intézmények összevonására készülnek, bár a végleges döntést csak a következő hónapokban hozza meg a képviselő-testület. Kiss András, az önkormányzat oktatási bizottságának elnöke főként gazdasági okokkal magyarázza a tervezett lépéseket. „2009-ben 956 millió forintot kellett a városnak az állami normatívához hozzátennie, hogy az általános iskolai oktatás színvonalát fenntartsa. A költségvetés 2011-ben már nem bírja a terheket, megtakarítások nélkül működésképtelenné válik a város” – mondja.

Létszámproblémák is vannak: tíz év alatt több mint 2200-zal csökkent az általános iskolások száma Dunaújvárosban. Az oktatási bizottság elnöke szerint elsősorban a nyugdíjba vonulókat és a megbízási szerződéssel dolgozókat próbálják majd kiváltani az aktív korú, státuszban lévő pedagógusokkal, így – Tatabányához hasonlóan – nem készülnek tömeges elbocsátásokra. „Olyan összevonásról van szó, hogy az eddigi épületben maradnak az iskola tanulói és dolgozói, de más szervezeti felállással, egy másik intézménnyel összevonva. Az iskolák a tervek szerint nevüket és pedagógiai programjukat is megtarthatják” – magyarázza Kiss András.

Salgótarján közgyűlése két intézmény – a Rákóczi Ferenc és a Bóna Kovács Károly Általános Iskola – bezárásáról tárgyal a következő hetekben, a nógrádi megyeszékhelyen szintén aláírásgyűjtéssel és utcai demonstrációval tiltakoztak a tervezett lépés ellen. Székyné Sztrémi Melinda, Salgótarján polgármestere az iskolabezárást azzal indokolja, hogy korábban több alapfokú intézményt vontak össze, az épületeket azonban meghagyták a tagiskoláknak, amelyek ma már csupán ötven-hatvan százalékos kihasználtsággal működnek. Azt, hogy hány pedagógus veszíti el állását, egyelőre nem lehet tudni, ahogyan azt sem, hol helyezik majd el az érintett diákokat – erről a következő hónapokban egyeztetnek.

A Somogy megyei Niklán is megszűnik az általános iskola. Az intézmény nyolc évfolyamán jelenleg hetvenkét diák tanul, többségük halmozottan hátrányos helyzetű. „Egy ilyen kis létszámú iskolát a jelenlegi normatívával fenntartani nagyon nehéz” – mondja Fülöpné Kesztyűs Ágota, Nikla polgármestere, aki szerint lassan már a gyerekeknek járó ingyen étkezést sem tudják finanszírozni, több millió forinttal tartoznak a beszállítónak.

Egyelőre nem tudják, mi lesz szeptembertől a niklai iskola tanulóival. A környékbeli települések intézményei nem akarják befogadni a diákokat, de az is kérdéses, hogyan oldanák meg az utaztatásukat. „Ezeket a gyerekeket nem tudják a szüleik autóval átvinni a közeli településekre” – teszi hozzá a polgármester. Nemrég irodalmi szervezetek fordultak az oktatási államtitkársághoz, hogy megmentsék a niklai iskolát. „Ez egy komoly lelkiismereti kérdés mindannyiunk számára, minden megoldásra nyitottak vagyunk, bízunk abban, hogy végül mégsem kell majd bezárni az iskolát” – fogalmaz Fülöpné Kesztyűs Ágota. A niklai iskola helyzetéről itt olvashatsz bővebben.

Iskolák új kézben: bizonytalan jövő?

A költségvetési hiánnyal küzdő önkormányzatok azt is fontolóra vették, hogy a középfokú intézményeket – amelyek fenntartását eddig nem kötelező feladatként látják el – átadják a megyének. Balassagyarmat három középiskola és egy kollégium működtetését bízná a Nógrád megyei önkormányzatra. Csach Gábor alpolgármester azt mondja, a város működési hiánya 2006 óta 800 millió forint, el kell dönteni, hogy a nem kötelező feladatok további átvállalására, vagy a kötelező feladatok ésszerű és színvonalas biztosítására költik a bevételeiket.

Budapest XX. kerületében két középiskola sorsa kérdéses: a képviselőtestület nemrég arról döntött, hogy egyeztet a fővárossal az átadás lehetőségéről és módjáról. Az intézmények szívesebben maradnának a kerületi önkormányzatnál. „Számos fejlesztést tervezünk a közeljövőben, ezeket szeretnénk az eddigi rendszerben megvalósítani. Nagy a bizonytalanság. Nem tudjuk, hogy pontosan milyen változásokat jelent majd, ha másik fenntartóhoz kerül az intézmény” – mondja Mogyorósi Ferencné, a Gróf Széchenyi István Szakiskola és Gimnázium igazgatónője. A döntés még nem végleges: Földesi Gyula XX. kerületi alpolgármester azt ígérte, csak akkor adják át a fővárosnak az iskolákat, ha semmilyen lehetőséget nem találnak a megtartásukra.

Szűcs Dóra
eduline