„Az elmúlt időszakban a tantárgyakhoz kapcsolódó erkölcsi kérdésfelvetések háttérbe szorultak” – így indokolta Hoffmann Rózsa a Mérei Ferenc Fővárosi Pedagógiai és Pályaválasztási Tanácsadó Intézet lapjának az új tantárgy bevezetését.

Pedig a kilencvenes években éppen ezért építették be a Nemzeti Alaptantervbe az ember és társadalom műveltségterületet. Az Országos Közoktatási Intézet embertan műhelyében született meg az az elképzelés, hogy legyen egy olyan tantárgy az iskolákban, amely a leíró embertudományokat – így például a lélektant, a szociológiát és az antropológiát – ötvözi az etikával. Hasonlóra más országokban nem találunk példát: külföldön mindenhol társadalomismeretet, kommunikációt és vallástant oktatnak az általános- és középiskolásoknak, egyes országokban pedig filozófiát, amelyen belül különös hangsúlyt kap az etika.

Az emberismeret heti egy órában kötelező tárgy lett a 7. és 11. évfolyamon, de a sajátosan magyar találmány nem aratott osztatlan sikert. Bár az iskolák egyharmadában bevezették, máshol csak az osztályfőnöki vagy társadalomismeret órán foglalkoztak a témával, a többi intézményben pedig egyszerűen kihagyták a tantervből. A veszprémi és a miskolci egyetemen, valamint az egri főiskolán bevezették az oktatói képzést, és tankönyvsorozat is készült Etika címmel, a diákok többsége azonban még mindig is nem ismeri a tantárgyat. Hoffmann Rózsa államtitkár vallásoktatással kapcsolatos terveiről itt olvashatsz.

Erkölcstan - önálló tantárgyként?

A kérdés tehát az, hogy az egyelőre kidolgozás alatt álló erkölcstan milyen viszonyban áll majd a jelenleg oktatott emberismerettel. Szüdi János, a Pedagógusok Szakszervezetének szakértője, volt közoktatási államtitkár szerint a szakma nem támogatja az erkölcs tantárgyasítását és kiemelését az ember és társadalom műveltségterületből. „A pedagógusok azt mondják, hogy nem lehet az erkölcsöt leválasztani a tárgyi oktatásról. Nincs olyan, hogy rasszizmus elleni tanagyag, ellenben a történelemóra lehetőséget ad egy ilyen etikai kérdés megvitatására. A gyerekek nem értik az erkölcsi mondandót, ha nem kötődik konkrét témához” – mondja.

A szentendrei Ferences Gimnázium igazgatója egyetért a szakértővel. „Fontos, hogy a tantárgy ne szakadjon el az élettől, mert ha túl filozofikus, a gyerekek nem profitálnak belőle” – válaszolja Lukovits Milán arra a kérdésre, hogy el tudná-e képzelni az erkölcs külön oktatását.


Faragó Ferenc, az emberismeret modulhoz készült tankönyvsorozat Etika II. – A viselkedés című kötetének szerzője szerint viszont az erkölcstan önmagában is megáll, oktatásához azonban elengedhetetlen a speciális tanári képzés. „Egy olyan óráról van szó, amelynek az a titka, hogy ne legyen tanóra jellege. Ennek a módszertanát a tanárok egy kiegészítő szakon vagy egy posztgraduális képzésen sajátíthatnák el” – mondja a tankönyvszerző.

Homor Tivadar, az Emberismeret és Etika Tanárok Baráti Társaságának elnöke szintén a tanárképzésre helyezi a hangsúlyt. „Azon túl, hogy az általános emberi kompetenciák elsajátításához a test-lélek-szellem hármasából mindegyik részre szükség van, az emberismeret-oktatás teljes felszámolása azzal a körülbelül ötszáz diplomással szemben se lenne korrekt, akik már megszerezték az ember-, társadalomismeret és etikatanári képesítést” – mondja. Mégsem borúlátó az oktatási államtitkárság kezdeményezésével kapcsolatban, értesülései szerint ugyanis az etikatanárok is részt vehetnek majd az új tantárgy anyagának kidolgozásában.

B.B.
eduline