Ezzel 18-ról 17 évre módosul a tankötelezettség korhatára - tette hozzá. A duális képzés lényege - magyarázta Czomba Sándor foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkár, hogy három év lesz a szakképzés ideje, és már az első évben - akkor még tanműhelyben - nagyobb hangsúlyt kap a gyakorlati oktatás. A változtatás célja, hogy a piacképes tudást szerezzenek a diákok a szakmunkásképzőkben és "visszaállítsák a kétkezi munka becsületét".
       
Czomba Sándor foglalkoztatáspolitikai államtitkár közlése szerint az MKIK  eddig 26 szakmát felügyelt, most ezek száma 126-ra emelkedik. Ezekben a szakmákban többek között vizsgaelnököt adhat a kamara és részt vesz a vizsgakövetelmények kidolgozásában. Az állam azonban nem vonulhat ki, megtartja ellenőrző és monitoring szerepét.
   
Kérdésre válaszolva az államtitkár elmondta: átvizsgálják a szakképzési törvénynek a finanszírozására vonatkozó részét is, hogy mi módon lehetne a vállalkozásokat, nem csak a nagyokat, hanem a 4-5 főt foglalkoztatókat is, ösztönözni a gyakorlati szakképzés vállalására.
   
Az államtitkár mérföldkőnek nevezte a duális szakképzési rendszer bevezetését. Szavai szerint az eddig 5-6 évig tartó szakképzés nem adott piacképes szakmát a diákok kezébe. Az államtitkár emlékeztetett arra, hogy jelenleg a munkanélküliek és az inaktívak között 900 ezer nem rendelkezik semmilyen szakképesítéssel. A három tanév elegendő a szükséges gyakorlat és szakmai ismeretek megszerzésére. A kormány nem csak az iskolarendszerű, hanem a  felnőttképzést is be kívánja vonni a szakképzés átalakításába - fűzte hozzá.
   
Hoffmann Rózsa oktatási államtitkár az oktatásügy legkritikusabb láncszemének nevezte a szakképzést. Jelenleg az intézmények tanulóinak  30 százaléka már az első két évben lemorzsolódik, mert ehhez annyi idő alatt "össze tudtak szedni elegendő bukást". Ennek megszüntetését a három évig tartó bevezetési programtól várja az államtitkár asszony.  Hangsúlyozta: a közoktatás színvonalát is emelni kell ahhoz, hogy a szakiskolákból ne funkcionális analfabéták kerüljenek ki, hanem "jól képzett, fejlett kompetenciájú, idegen nyelvet is beszélők". Ehhez bevezetik a munkanevén "Híd programot", amely az általános iskolát gyenge eredménnyel elvégzők számára egyénre szabott programmal segít felzárkózni akár a szakiskolába, akár a gimnáziumba történő bejutáshoz. Hoffmann Rózsa megjegyezte: a szakiskolák eddig ugyanazokat a közismereti tárgyakat tanították, mint a gimnáziumok, de erre nincs szükség. Véleménye szerint aki sikeres a szakmájában, az a későbbiekben szívesen tovább tanul majd. Ezért nyitottá kívánják tenni a rendszert, hogy lehetőséget adjanak a továbbtanulásra: "a munka világában szerzett tapasztalatokat részben egyenértékűvé teszik az érettségivel" - mondta.

Azt reméli - tette hozzá - hogy növekszik a szakmák szerepe, a szakiskolák tanulói sportolnak, idegen nyelvet tanulnak és műveltségi anyagokkal felvértezik őket.

MTI