Az oktatás szolgáltatás, még akkor is, ha alanyi jogon jár. Legyen szó köz-, vagy felsőoktatásról, mindenképp pénzbe kerül. Ha különböző mértékben is, de a zsebébe nyúl a szülő, az önkormányzat, a fenntartó, az alapítvány és az állam is. Ezért nagyon nem mindegy, hogy a pénz hogyan hasznosul. Az elmúlt évek az oktatás területén elkövetett kétes pénzfelhasználásból és iskolabezárásból is tudtak újat mutatni.

Többek között a napokban hozták nyilvánosságra, hogy a Harsányi János Főiskola (HJF) áldatlan körülmények között kényszerült megválni a művészeti szakokra beiratkozott hallagatóitól. A dolog hátterében az áll, hogy az intézmény egész egyszerűen még az oktatáshoz szükséges alap felszereltséget sem volt képes biztosítani a diákok számára, az oktatás jobbára csak azoknak az eszközöknek a segítségével zajlott, amelyeket az oktatók bocsájtottak az intézmény rendelkezésére. A tanhelyiségekből olyan alapfelszerelések hiányoztak, mint például a fazekas korong, illetve nem állt rendelkezésre megfelelő számú számítógép sem.

Bár a HJF honlapján a mai napig megtalálható az a fotó, amelyen a művészeti tantermek illusztrációjaként a legmodernebb Apple asztali számítógépek sorakoznak egymás mögött, a Magyar Akkreditációs Bizottság (MAB) biztos, ami biztos visszavonta a művészeti szakok akkreditációját. Az intézmény nélkül maradt diákoknak pedig a Budapesti Kommunikációs Főiskola (BKF) “sietett a segítségére”, bár államilag támogatott helyeket ők sem tudtak felajánlani a hoppon maradt hallgatóknak. Utóbbiak egyébként még nem perelték a főiskolát, de nincs kizárva, hogy a jövőben ezt teszik majd.

Iskolafenntartás saját zsebre

Nem úszta meg viszont per nélkül  a komoly és mindezidáig rendezetlen tartozásokat magáénak mondható győri illetőségű Vocational Academy Alapítvány, amely szervezet számos iskolát juttatott a szakadék szélére. A szervezet 2007-ben szerzett fenntartói jogot több kistelepülés iskolájában is, mely lépést követően az érintett intézmények többségében tetemes közüzemi hátralékok keletkeztek, illetve számos esetben a pedagógusok bére sem lett  hónapokig kifizetve. Utóbbiak egyébként több esteben pert nyertek az alapítvány ellen, az oktatási ügyekben illetékes minisztérium azonban még csak mostanában kapott szimatot: első körben szeretnék kideríteni, hogy a vezetőség hová folyatta a több százmilliós állami normatívát.

Mindemellett nyilván az sem lesz mellékes, hogy vajon miért nem sikerült eddig “megfogni” a kártékony alapítványt, illetve hogy az miért működhet még mindig. Az alapítvány ellen egyébként már több, mint egy éve feljelentést tett az Országos Egészségbiztosítási Pénztár is, hanyag kezelés és sikkasztás alapos gyanúja miatt. A súlyos anyagi gondokkal küszködő önkormányzatoktól átvett iskolák tanáraihoz ugyanis sok esetben még az OEP által folyósított táppénz, és gyed sem jutott el, az összegek időközben felszívódtak a Vocational Academy számlájáról.

Ár-érték aránytalanság alapos gyanúja merült fel az Első Magyar Médiaakadémia ténykedésével kapcsolatban is. A - már a tavalyi évben is hangos botrányoktól kísért - iskola ellen idén indított nyomozást a Gyöngyösi Rendőrkapitányság, ahová több szülő is panasszal fordult. A sértettek azt állítják: horribilis összegeket fizettek az akadémia által meghirdetett képzésért, cserébe viszont nem egyszer kritikán aluli szolgáltatást kaptak, sőt az is előfordult, hogy az adott tanfolyam nem indult el. A Koltai Róbert művészeti vezetésével induló intézményt ellen beszél mindenképpen az a tény is, hogy a tulajdonos ugyanaz a Marshall Szigeteken bejegyzett cég, amelyik a kisgyerekes szülők pénzére utazó Next modellügynökséget is magáénak mondhatja.

Életveszélyes vagy eladó?

Nem kizárólag pénzügyi és szolgáltatásbeli anomáliák állhatnak azonban minden hangos iskolabezárás hátterében, hanem számos egyéb megfontolás is. A fennen hangoztatott ok és a tényleges indíték persze nem mindig ugyanaz, és többnyire jelentős érdekellentétek feszülnek ilyenkor egymásnak. Jó példa erre a 2009/10-es tanév legvégén az épület tulajdonosa által ripsz-ropsz bezárt Zsámbéki Premontrei Keresztelő Szent János iskola, ahol a mintegy 250 tanuló egyik reggel csak azt követően tudott bejutni az épületbe, hogy tanáraik levágták a kapun feszülő láncot és lakatot.

A sajátosan induló tanítási nap hátterében az állt, hogy a Zichy Kastély területén álló iskolát az ingatlant kezelő cég életveszélyessé nyilvánította, az iskola fenntartója viszont ugyanekkor ötmillió eurót emlegetett, amely összegért a tulajdonos szivesen megválna az épülettől. A helyzetet tovább élezte, hogy míg a település polgármestere az iskola pártjára állva  megkérdőjelezte a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal állásfoglalását, és aládúcolással kívánta orvosolni a fennálló állagbeli problémákat, addig a német tulajdonos a lakat-leverés következményeként egész egyszerűen pert helyezett kilátásba.

Kanaki Anna

eduline