A szülői szervezet álláspontja az, hogy az alapképzésben megszerzett végzettséget bizonyító oklevél kiadását nem lehet olyan diszkriminatív feltételhez kötni, amelynek semmi köze a felsőoktatási szolgáltatásokhoz, hiszen az intézmények nem készítik fel a hallgatókat a nyelvvizsgára.

Súlyosan sérti az egyenlő bánásmód elvét az olyan intézkedés, amely megkülönbözteti a hallgatókat vagyoni helyzetük, társadalmi származásuk, és az iskolai idegen nyelvoktatás minősége alapján - írta közleményében a szülői szervezet vezetője.

Keszei Sándor szerint egyértelmű, hogy a sikeres nyelvvizsga vagy azzal egyenértékű emeltszintű nyelvi érettségi pontszám elérése nagyban függ a családok anyagi helyzetétől, a szülők iskolázottságától, a tanuló lakóhelyén levő iskolai nyelvoktatás színvonalától és a gyermek (tanuló, hallgató) egyéb helyzetétől.

Az MSZOE azt javasolja, hogy töröljék a nyelvvizsgáért adott diszkriminatív jellegű többletpontokat, s a felsőoktatási intézmények minden korlátozás nélkül fogadják el az idegen nyelv tárgyból tett érettségi vizsga eredményét tartalmazó kétszintű érettségi bizonyítványt.

Kezdeményezik továbbá, hogy a felsőoktatási intézmények az alaptevékenységükhöz igazodóan, biztosítsák idegen nyelven a szakterület műveléséhez szükséges szaknyelvi ismeretek oktatását, fejlesztését, és erről adjanak ki nyelvvizsga bizonyítványt.

Szülői és hallgatói panaszok alapján kezdeményezik az Oktatási és Kulturális Minisztérium felsőoktatási szakállamtitkárságán, vizsgálják felül elképzeléseiket, és az idegen nyelvből tett kétszintű érettségi vizsgát tekintsék olyan kizárólagos nyelvi felkészültségnek, amely elegendő a felsőoktatási tanulmányok sikeres befejezéséhez.

MTI