Az oktatásban eltöltött évek száma hatással van az időskori mentális egészségre.
A hazai közoktatási törvény értelmében 18 év a tanköteles kor felső határa - ez csak azokra a tanulókra vonatkozik, akik az 1998/1999. tanévtől kezdték a tanulmányaikat, a korábban belépők esetében 16 év volt – ám e kor felett is érdemes a tanulmányokat folytatni, ugyanis a korai megszakítás negatív hatásai ötven év múlva is jelentkeznek.
A Cambridge Egyetem új tanulmányában idősebb emberek mentális képességeit hasonlította össze, és bizony különbségeket fedezett fel az iskolában eltöltött éveik száma alapján: akikre magasabb felső határ volt érvényes, jobb állapotban voltak öregségükre.
A szakértők szerint a közoktatás elhagyásának ideje ugyanis hatással van a szellemi egészségre, minél később kerül ki valaki az iskolából, annál jobban csökkenti esélyét az időskori elbutulás kialakulására. Ám ez még csak a kezdet, ahhoz, hogy további megállapításokat tehessenek, és pontosan megértsék, mi a szerepe az oktatásnak a folyamatban, újabb vizsgálatok kellenek. Az már régóta köztudott, hogy a tanulás növeli az agyi idegsejt-kapcsolódások számát.
Az európai előfordulási gyakoriság alapján, Magyarországon a - 60 éves és idősebb - népesség 10-15%-nál becsülhető valamilyen demencia. Az Egyesült Királyságban 700 ezer embert érint, a feltételezések szerint 2051-re számuk 1,7 millióra emelkedik.
A kutatást vezető Dr. David Llewellyn elmondta: „A demencia az élet késői szakaszában alakul ki, ám a változások már jóval előtte megkezdődnek.”A szakember szerint kutatási eredményeik azért fontosak, mert a jövőre vonatkozó következtetéseket tartalmaznak. „Nem azt mondjuk, hogy meg fogjuk állítani a demenciát, de a becsült számokhoz képest jobb eredményekre számítunk.”
Ennek ellenére Neil Hunt, az Alzheimer Társaság vezetője szerint az oktatás nem elég ahhoz, hogy kevesebb legyen a betegek száma, teljes életmód változtatásra van szükségük azoknak, akik szeretnék elkerülni. „A cukorbaj, az elhízás mind rizikófaktorok – sajnálatos módon, a friss kutatásnak akár ellentétes hatása is lehet.”
Néhány éve elég volt egy kondibérletet bemutatni a diákoknak, 2024 óta csak érvényes versenyengedéllyel mentesülhetnek a heti két testnevelés óra alól, de akkor sem minden esetben.
A pedagógusok túlterheltsége évek óta visszatérő probléma a magyar oktatásban, és nemcsak a megtartott tanórák számáról szól: a felkészülés, az értékelés és az adminisztráció is jelentős részt tesz ki a munkaidejükből. Erről beszélt Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter is a parlamentben, felidézve, hogy évekkel ezelőtt kutatóként maga is vizsgálta a tanárok munkaterhelését.
Mérnök tartja a matekot, informatikus a digitális kultúrát, esetleg edző a tesit? Nem egyedüli eset. A KSH legfrissebb adatai szerint mintegy 3200 óvodapedagógus, tanító, tanár és oktató dolgozik úgy iskolában vagy óvodában úgy, hogy nincsen pedagógus képesítése, és valamivel több mint 2000 ezer főt alkalmaznak egyéb beosztású pedagógusként úgy, hogy nincsen hozzá pedagógiai végzettségük.
Korábban nem volt egyértelmű, hogy a NOKS-dolgozók bérrendezése kiterjed-e az óvodákban és iskolákban dolgozó technikai és kisegítő munkatársakra is. Lannert Judit szeptember 14-i parlamenti válaszból azonban kiderült: nemcsak a nevelést-oktatást közvetlenül segítő dolgozók, hanem a technikai munkatársak bére is emelkedik.
@eduline.hu Mélyponton a friss magyar PISA-eredmények #PISA #eduline #magyar ♬ eredeti hang - eduline.hu
Az állami és az alapítványi fenntartású egyetemeken dolgozók fizetése között munkakörtől függően akár 20-40 százalékos különbség is lehet. A Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezete szerint nem halasztható tovább a bérrendezés, ezért egységes felsőoktatási ágazati bértábla bevezetését szorgalmazzák.
Vezetői programot kell készíteniük, majd esettanulmány és helyzetgyakorlat is várhat azokra, akik főigazgatók lennének valamelyik szakképzési centrumban. A jelenlegi főigazgatók és kancellárok megbízatása év végén megszűnik.
