Felpaprikázzuk a japánokat

Hamarosan a Szegedi Tudományegyetem Mezőgazdasági Kara által nemesített paprika is kerülhet a japánok asztalára.

  • Eduline
Március elején Tokióban, a világ egyik legrangosabb élelmiszereket és italkészítményeket felvonultató kiállításának magyar standján egy különösen jó fajtatulajdonságokkal bíró paradicsompaprika debütált, amely a Szegedi Tudományegyetem Mezőgazdasági Karának kutatója jóvoltából – a kísérleti stádium után – hamarosan Japánban is megkezdheti kulináris karrierjét.
 
A Szegedi Tudományegyetem Mezőgazdasági Kara 2004 óta több országban, köztük Japánban is folytat paprikakísérleteket. A kutatások során jól vizsgázott a szigetország kalciumban szegény talaján a magyar paradicsompaprika, amely két, nagyüzemi termesztéssel, illetve forgalmazással foglalkozó japán óriáscég érdeklődését is felkeltette a 2009. március 3-6. között Tokióban megrendezett 34. Foodex Nemzetközi Élelmiszeripari Kiállításon.
 
„A japánok körében is növekszik az úgynevezett ’anti age’ táplálék-kiegészítők, vagyis az olyan termékek iránti érdeklődés, melyeknek tudományosan bizonyított hatásuk van az emberi öregedés lassítása terén. A kísérletek során a japán talaj és éghajlati viszonyokhoz nemesített, C vitaminban és kalciumban különösen gazdag paradicsompaprika is ebbe a körbe tartozik” – fejtette ki a kutatást vezető Lantos Ferenc, a Szegedi Tudományegyetem Mezőgazdasági Karának tanára. A sikeres eredményeknek köszönhetően a különleges paprikafajta, mint egyedüli magyar termék nagyüzemi termesztése is beindulhat a távol keleti országban.
 
A világ egyik legrangosabb, élelmiszereket és italkészítményeket felvonultató kiállításának díszvendége volt Gráf József földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter, aki a magyar élelmiszerek és borok japán exportjának előmozdítása céljából folytatott tárgyalásokat általános agrárkérdések mellett állat- és növény egészségügyi témákról, valamint a kétoldalú tudományos agrárkapcsolatok erősítésének lehetőségeiről. A látogatás során szó esett a felsőoktatás együttműködési lehetőségeiről is, melynek köszönhetően a jövőben a Szegedi Tudományegyetem Mezőgazdasági Kara és a japán agrártudományi egyetemek között kutatási együttműködések és hallgatói csereprogramok jöhetnek létre.
 
A tokiói megbeszélések folytatásaként, a részletek kidolgozásának céljából április közepén japán egyetemi delegációt lát vendégül a hódmezővásárhelyi székhelyű Mezőgazdasági Kar.
Hozzászólások

Könnyebb bejutás, ösztöndíj, nagyobb lemaradás: így kerül a hátrányos helyzetű diákok 89 százaléka a szakképzésbe

10-ből 9 hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű diák szakképzésben, vagyis technikumban, szakgimnáziumban vagy szakképző iskolában, tanul. Ezen belül valamivel többen járnak szakképző iskolába, ahol három év alatt szakmát szerezhetnek. Az ösztöndíjak és az egyszerűbb bejutás vonzóvá tehetik ezeket a képzéseket, miközben a 2025-ös PISA-mérés alapján a szakképző iskolákba járó 15 évesek jelentős része komoly kompetenciahiánnyal küzd.

Először mértek számítógépes problémamegoldást a PISA-n: mit tud valójában egy jól teljesítő 15 éves?

A PISA 2025-ben először mérte a 15 évesek számítógépes problémamegoldását. A diákoknak többek között adatokat kellett elemezniük, kísérletezniük, valamint számítógépes produktumokat létrehozniuk és javítaniuk. A magyar tanulók ezen az új területen valamivel az OECD-átlag alatt teljesítettek, az egyes iskolatípusok között pedig hatalmas különbségek vannak.

Megszűnnének a kötelező tartalmi megújító képzések, nem kellene NAT-vizsga a gyakornokoknak – társadalmi egyeztetésen a pedagógus-továbbképzés átalakítása

Az iskolák és óvodák nagyobb szerepet kaphatnának saját pedagógusaik továbbképzésében és megszűnnének a központilag szervezett tartalmi megújító képzések. A 120 kredites, ötéves továbbképzési kötelezettség továbbra is megmaradna, de változna, hogyan lehet teljesíteni. A kormány terve szerint az intézmények saját belső képzéseket is szervezhetnének.

@eduline.hu Mehringer Marci megosztotta a véleményét, tapasztalatait az oktatásról @Mehringer #mehringer #eduline #magyar #fy #magyartiktok ♬ eredeti hang - eduline.hu

Lépjünk ki a tesztmánia bűvköréből: a három lépés, amivel a tanárok megváltoztathatják a világot

Négyévente, amikor nyilvánosságra hozzák a PISA-tesztek legújabb eredményeit, menetrendszerűen beindul a reflexszerű szirénahang. Politikusok, szakértők és a sajtó képviselői egymást túlkiabálva vonják le az „elkerülhetetlen" következtetéseket: szigorítani kell, következetesebbnek kell lenni, több tananyagot kell lenyomni a gyerekek torkán, s több időt kell az iskolapadban kötelező feladatokkal tölteniük. Mindezt úgy tálalják, mintha a PISA-teszt valóban bármi lényegeset megmutatna arról, mi történik az iskolában, vagy hogy mi is az a tanulás valójában. Vélemény.