Hosszú távon az energiaellátásban jelentkező problémák enyhítésére is alkalmas lehet, és új bioüzemanyag használatát teszi lehetővé az a gyakorlati technológia, melyet a Szegedi Tudományegyetem kutatói dolgoztak ki. A módszerrel ugyanis szénhidrát tartalmú értéktelen növényi hulladékokból olcsó és környezetbarát energia állítható elő.
Az elmúlt hetekben az Európát sújtó gáz- és energiaválság, az ebből fakadó környezeti károk, valamint a bioetanol előállítását meghatározó gabonaárak mindinkább szükségessé teszik az alternatív energiaforrásokra irányuló kutatások és fejlesztések előtérbe helyezését. A Szegedi Tudományegyetem Mérnöki Kar és a Konzorciumi partnerei, (SZTE-TTIK érintett tanszékei, Első Magyar Biogáz Egyesület és az ipari megvalósításban is érdekelt partnerek pl. Corax stb.) szakemberei hároméves kutatómunka eredményeképpen olyan technológiát dolgoztak ki, amely a mezőgazdaság és a feldolgozóipar lignocellulóz tartalmú hulladékából – például bogyósgyümölcs préslepényből, cukorcirok szalmából – 55-60%-os hatékonysággal képes a bioüzemanyagok alapanyagául szolgáló etanolt előállítani.
Az eredmény környezetvédelmi szempontból is kiemelkedő, hiszen a Szegedi Tudományegyetem kutatói által kifejlesztett gyakorlati technológiának köszönhetően az élelmiszeripari nyersanyagok termelésekor- és feldolgozásakor keletkező hulladék teljeskörűen feldolgozható válik, - a bioetanol-fermentációból visszamaradó anyagok például biogáz- vagy jó minőségű komposzt előállítás céljára hasznosíthatóak. Mindennek köszönhetően a módszerrel tehát környezetbarát energia állítható elő a cellulóztartalmú hulladékból.
„A jelenlegi alkalmazások a bioetanol előállításánál könnyen lebontható szénhidrát tartalmú haszon- és takarmánynövényeket használnak, mint például a kukorica vagy a búza. Az elmúlt évek terméseredményei, a gabonaárak illetve a fejlődő országok tiltakozása miatt, ezek a növények nem jelentenek hosszú távú megoldást az ország energiaproblémájára. Az általunk kidolgozott módszer ezzel szemben növényi hulladékból képes előállítani az etanolt, ráadásul környezetbarát módon, anélkül hogy élelmiszertermelésre alkalmas termőterületeket veszítenénk el. A három éves munka eredményeképp a gyakorlati technológia elkészült, jelenleg a konkrét technikai vonal felállításán, illetve a megoldások tökéletesítésén dolgozunk.” – hangsúlyozza Dr. Hodúr Cecília, a Szegedi Tudományegyetem Mérnöki Kar tudományos dékánhelyettese.
