Kicsit jobb teljesítmény kellene a felsőoktatási tanulmányok elkezdéséhez

200 pontra emelnék a felsőoktatási felvételi minimum pontszámát a rektorok, az idei felvételi során először vizsgázott 160 pont ugyanis az intézményvezetőket tömörítő szervezet szerint túl alacsony. A javaslatról november 18-án szavaznak.

  • Edupress
Edupress
A 2008-as felvételi során lépett először életbe az új, 480 pontos számítási rendszer, amelyben az alsó határt 160 pontnál húzták meg. Ez a 2007-es évben érvényben lévő 144 pontos rendszerben 78 pont volt.Az idei felvételit megelőzően, 2008 áprilisában tárgyalt, szintén a rektori konferencia (MRK) által összeállított, a felsőoktatás finanszírozását, a felvételit, a költségtérítést, és a hallgatói juttatásokat érintő reformjavaslatban még az állt, hogy minden 160 pontot elért hallgató kerülhessen be a felsőoktatásba. Ez ellen akkor többek között Magyar Bálint, volt oktatási miniszter, liberális képviselő fejezte ki aggályait, úgy fogalmazott, a felsőoktatás minőségromlásához vezetne, ha a felvételizők minimális ponthatárral széles körben kerülhetnének be a felsőoktatásba.

Az idei felvételi során, ha nem is széles körben, de lehetőség volt bekerülni már középszintű érettségin elért 40 százalékos teljesítménnyel, ráadásul a népszerű szakok is kitárták kapuikat a gyengébb teljesítményű hallgatók előtt. A felvételi eljárás végét követően intézményvezetők, oktatási szakemberek adtak hangot több fórumon félelmüknek, hogy a gyenge közepest produkáló hallgatók rontják a felsőoktatás minőségét. "Sem a hallgatóknak, sem a minőségének nem kedvez, ha egy hármas teljesítményű diák matematika szakon tanul, ugyanis vélhetően nem marad majd a szakmában" - hangzott el a közelmúltban a tehetséggondozásról tartott kerekasztal-beszélgetésen.

A rektorok most úgy döntöttek 200 pontra emelnék a minimum ponthatárt, ami a maximális pontszám 42 százaléka körüli teljesítményt jelent. Ez már közelítene a 2007-ben még érvényben lévő 144 és 78 pont relációjához, akkor az alsó határt az elérhető pontszám több, mint 50 százalékában határozták meg.A 200 pontos minimum esetében két 50 százalékos középszintű érettségivel, minden plusz pontra jogosító eredmény nélkül már lenne esély a felsőfokú tanulmányokra. Ez még mindig hármas, de valamivel biztosabb hármas tudást igényelne.

Az ülést követően Rudas Imre, a konferencia elnöke úgy nyilatkozott: szeretnék, ha már a tavaszi felvételi eljárás során az új elv érvényesülne.

Amennyiben november 18-án az MRK elfogadja a javaslatot, azt az oktatási tárca elé küldik. A döntés bevezetéséhez kormányrendelet módosításra lenne szükség.

A rektorok számításai szerint a ponthatárok emelkedése következtében az államilag finanszírozott képzésben mintegy 750-nel lenne kevesebb hallgató, míg a költségtérítéses képzésben 1500-zal kevesebben vennének részt. Az intézményvezetők szerint ez a változás megérné a minőség megőrzése érdekében.

(www.edupress.hu)
Hozzászólások

Önkormányzati nyári napközis táborok 2026: még vannak szabad helyek, de érdemes gyorsan jelentkezni

A nyári szünet közeledtével sok család számára fontos kérdés, hogyan oldják meg a gyermekek felügyeletét úgy, hogy közben élménydús programokban is részt vehessenek. Jó hír, hogy több önkormányzat által szervezett nyári napközis táborban még vannak elérhető helyek. Az árak között ugyan jelentős különbségek lehetnek, de több kerületben továbbra is kedvező feltételekkel biztosítanak egész napos programokat és napi háromszori étkezést a gyerekeknek.

„A Corvinus nemzetközibb, mint valaha, a dolgozók fizetése pedig több mint duplájára nőtt” – az egyetem szerint eredményes volt a modellváltás

Mi alapján tartja sikeresnek a modellváltást a Corvinus vezetése, hogyan zajlottak az elmúlt évek egyeztetései, nőhet-e a választott szenátusi tagok aránya, és pontosan mit értenek „európai normákhoz közelítő” működés alatt? Ezekről kérdeztük a Budapesti Corvinus Egyetemet azután, hogy az oktatói szakszervezet élesen bírálta az alapítványi modellt, és „rendszerváltást” sürgetett az intézményben.

Maruzsa Zoltán olyan gimnáziumi igazgatót nevezett ki, akit a tantestület nem támogatott, most tömeges felmondások jöhetnek

Komoly feszültség alakult ki a budapesti Németh László Gimnázium tantestületében az új igazgató kinevezése miatt. A pedagógusok egy része szerint az iskola élére olyan vezető került, akit korábban több konfliktus is övezett, és akinek kinevezését a tantestület többsége sem támogatta. Többen már a felmondásukat fontolgatják, ha nem történik változás az intézmény vezetésében.