Ismét minőségdíj a Kodolányi János Főiskolának

Idén másodszor egyedüliként érdemelte ki a Kodolányi az Oktatási és Kulturális Minisztérium Felsőoktatási Minőségi Díj arany fokozatú elismerő oklevelét, és ezzel már a nyolcadik minőségdíját kapta meg az iskola, amely egyedülálló a felsőoktatási intézmények között.

  • Eduline

A Kodolányi minőségfejlesztés területén végzett munkáját korábban is számtalan díjjal ismerték el, így például egyedülálló teljesítmény, hogy a hazai felsőoktatási intézmények között intézményünk EFQM - Recognised for Excellence Díjjal is rendelkezik, ami a mostani pályázat alapjául is szolgált.

Az Oktatási és Kulturális Minisztérium 2007-ben hirdettette meg először a felsőoktatási minőségi díj pályázatot, amellyel a minőségirányítási rendszert sikeresen alkalmazó felsőoktatási intézmények teljesítményét ismeri el. A pályázat komplex értékelő rendszerében a következő szempontok jelennek meg: vezetés, stratégia, emberi erőforrás menedzsment, partnerkapcsolatok, folyamatok, hallgatói-, oktatói-, általános eredmények, társadalmi hatás. A többszintű értékelés egyik lépcsőjeként júniusban helyszíni látogatást tettek a Minisztérium munkatársai, majd a Felsőoktatási Minőség Díj és Minőségfejlesztési Bizottság javaslata alapján Hiller István oktatási és kulturális miniszter döntötte el, hogy 2008-ban mely intézményeket díjazzák.

„Ha lenne felsőoktatási Guiness rekord könyv, akkor a Kodolányi több fejezetbe is bekerülne.” – ezekkel a szavakkal nyitotta beszédét Dr. Agg Géza a Kodolányi évnyitóján, Székesfehérváron. Az Oktatási és Kulturális Minisztérium miniszteri tanácsadója, műszaki felsőoktatási referense hangsúlyozta, hogy a Kodolányi 2000. óta minden évben hazai vagy nemzetközi minőségdíjakra pályázik sikeresen, az elnyert 8 minőségdíj példaértékű és egyedülálló teljesítmény Magyarország felsőoktatásában.

A főiskolák és a nem állami felsőoktatási intézmények között a most másodszor elnyert arany fokozatú elismerő oklevél az első helyre pozicionálja a főiskolát. Ezzel egyébként azt a közvélekedést is sikerült megcáfolnia az intézménynek, amely szerint csak az állami felsőoktatásban lehet kimagasló eredményeket elérni, és csak az ott ér valamit a diploma. A Kodolányi pontosan a nyugati modell működését igazolja, ahol a magániskolák számítanak az elit-intézmények körébe, pontosan azon egyszerű okból kifolyólag, hogy a tandíjakból befolyt pénz kiegyensúlyozott költségvetést biztosít, így mindenfajta oktatási ellátást és szolgáltatást könnyebb a hallgatók igényeihez igazítani.

Dr. h.c. Szabó Péter Phd., a Kodolányi rektora szerint az elismerés erőt ad az újabb célok eléréséhez. Mindemellett ismertséget külföldön és belföldön egyaránt, mely már az idei felvételi eredményekben is tükröződik: a 2008/2009-es tanévben 2191 tanuló kezdi meg tanulmányait a napokban, köszönhetően a kiemelkedő pótfelvételinek – 541 hallgató jutott be a főiskolára a tavalyi 478 fővel szemben -, ami 20%-os növekedést jelent. A Kodolányi a jövőben is fontosnak tartja, hogy a hallgatói és oktatói visszajelzések alapján folyamatosan értékelje szolgáltatásait és célja, hogy az eddig elért eredményeket felhasználva, szolgáltatásait továbbfejlesztve növelje hallgatóinak elégedettségét

Hozzászólások

Egyre több az SNI-s diák a középiskolákban, a szakképzés felé tereli őket a rendszer

Az elmúlt három tanévben meredeken emelkedett a sajátos nevelési igényű (SNI) diákok száma a hazai középiskolákban: míg a gimnáziumokban lassan eléri az ötezret a létszámuk, a technikumokban 26 százalékkal nőtt a számuk. A gimnáziumok többsége azonban továbbra sincs felkészülve a fogadásukra, így az oktatási rendszer egyre inkább a szakképzés felé tereli az érintett tanulókat – miközben az ellátórendszer hiányosságai miatt az ország egyes részein óriási különbségek vannak.

Hogy lehet egy héten 27-szer minőségi tanórát tartani? – Lannert Judit a pedagógusok „hihetetlen terheléséről” beszélt

A pedagógusok túlterheltsége évek óta visszatérő probléma a magyar oktatásban, és nemcsak a megtartott tanórák számáról szól: a felkészülés, az értékelés és az adminisztráció is jelentős részt tesz ki a munkaidejükből. Erről beszélt Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter is a parlamentben, felidézve, hogy évekkel ezelőtt kutatóként maga is vizsgálta a tanárok munkaterhelését.

Több mint ötezer képesítés nélküli pedagógus dolgozik a közoktatásban és a szakképzésben

Mérnök tartja a matekot, informatikus a digitális kultúrát, esetleg edző a tesit? Nem egyedüli eset. A KSH legfrissebb adatai szerint mintegy 3200 óvodapedagógus, tanító, tanár és oktató dolgozik úgy iskolában vagy óvodában úgy, hogy nincsen pedagógus képesítése, és valamivel több mint 2000 ezer főt alkalmaznak egyéb beosztású pedagógusként úgy, hogy nincsen hozzá pedagógiai végzettségük.

@eduline.hu Mélyponton a friss magyar PISA-eredmények #PISA #eduline #magyar ♬ eredeti hang - eduline.hu