szerző:
Eduline

A vizsgaidőszak olyan, mint a főzés, minden hozzávalónak kéznél kell lennie ahhoz, hogy gördülékenyen menjen – véli Lipták-Váradi Julianna, az Egyetemi Évek oldal szerzője, egyetemi oktató, aki könyvében és online kurzusában könnyen alkalmazható praktikákkal ismerteti meg az egyetemistákat, hogy a vizsgaidőszakuk kevésbé stresszes, viszont annál sikeresebb legyen.

A könyvében és online kurzusában is kiemeli: sok apró tényezőtől függ, hogy valaki sikeres egyetemista lesz-e. Milyen tényezők ezek?

Ezek tényleg apró dolgok, amelyekre érdemes figyelni. A hallgatók például nem nagyon tulajdonítanak jelentőséget annak, hogy egyszer-kétszer elkésnek az óráról. Pedig a tanár emlékezni fog a késő diákra, lesz egy icipici tüske benne, hiszen a késés azt üzeni neki, hogy a hallgatót nem érdekli az óra és a tantárgy. Fordítva is működik a dolog: ha egy hallgató öt perccel az előadás előtt már a teremben van, azt a hatást kelti, hogy érdekli a tantárgy. Érdemes arra is odafigyelni, milyen az a munka, amit kiadnak a kezük közül: például ha egy beadandó gyűrött, igénytelen, az azt üzeni a tanárnak, hogy „nem érdekel”. Ezek tényleg apró dolgoknak tűnnek, de összeadódnak – és egy lefelé tartó spirálban indul el a hallgató. Ha viszont egy diák bejár az órára, kapcsolatot teremt az oktatóval, rákérdez arra, amit nem ért, akkor a tanár is máshogy fog hozzáállni, mert tudja, hogy az megtette, amit meg kellett. Ezen sok múlik.

©

Azoknál a hallgatóknál azért lehet némi motivációs probléma is, akik – ahogy fogalmazott – a lefelé tartó spirálban vannak.

Nem csak motivációs problémák vannak jelen, sokszor gondot okoz a túlzott nyomás is. Sok hallgatón látom, hogy nem tudnak mit kezdeni az egyetemi élet okozta nyomással. Eljöttek otthonról, új környezet van, rengeteg apró problémával, például, hogy mit kellene enni, többet kellene pihenni, stb.  A külföldi diákoknál ez még fokozottabban előjön: időnként huszadrangú dolognak érzik, hogy odafigyeljenek az órán, mert azzal vannak elfoglalva, hogy nincs még diákigazolványuk, meg fogja őket büntetni az ellenőr, és még a vízumot is intézni kellene. Sokszor oktatóként az ember le akarná szidni a hallgatót, de ha egy kicsit jobban megismeri a helyzetét, akkor rájön: oka van annak, hogy így viselkedik a diák. Az is előfordul, hogy túl nehéz egy tantárgy, a hallgató nem tudja tartani a ritmust, és ha nem kap segítséget, úgy érezheti, hogy megfullad. Emiatt nagyon jó, ha az egyetemisták látják, hogy az egyetemre járásnak is megvan a maga módszertana, van egy rendszere: ha minden pontját csak egy kicsit csiszolják, akkor tudnak magukon segíteni. Ennek a rendszernek a vizsgaidőszakra vonatkozó részeit ismertetem meg a hallgatókkal az online kurzuson.

Névjegy - Lipták-Váradi Julianna
„Amikor külföldön oktattam, bekapcsolódtam egy olyan centrum munkájába, ahol az egyik kutatási téma az volt, hogyan lehet fejleszteni az egyetemi oktatást, milyen problémákkal küzdenek a hallgatók. Akkor tudtam meg, hogy az angolszász területen ez egy kidolgozott tudományterület: hogy vajon melyek azok a dolgok, amelyektől egy hallgató sikeres lesz, és fordítva: mi vezet oda, hogy valaki kisodródik” – mondja Lipták-Váradi Julianna, aki okleveles építőmérnökként a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem oktatója. Több évet töltött a szaúd-arábiai Prince Sultan University mérnök karán, leendő belsőépítészeket tanított. Úgy véli, számos apró tényezőtől függ, sikeres lesz-e valaki egyetemistaként, „ez olyan, mint amikor a sportolók versenyeznek az olimpián, a győzelem apróságokon múlik: az egyik sportoló pszichésen kicsit jobb állapotban van, mint a másik, egy picit többet készül, vagy éppen jobban tud koncentrálni”. Erről a témáról írt Az egyetemi évek című könyvében, majd online kurzust indított.  

Jön a vizsgaidőszak, a kurzusában pedig külön fejezetet szentel a felkészülésnek. Mire kell odafigyelni?

A vizsgaidőszakban már szinte semmire nincs idő, addigra fel kell készülni – olyan ez, mint a főzés: minden hozzávalónak a pulton kell lennie ahhoz, hogy gördülékenyen menjen az étel elkészítése. Vagyis a vizsgaidőszak elejére legyenek meg a jegyzetek, tudjuk meg, hogy kik a lehetséges vizsgáztató tanárok, milyenek a kérdéssorok. Vagyis legyenek meg a feltételek, ne a tanulási időben kelljen rohangálni, mert akkor sok időt veszíthetünk. A tanulósarok legyen kialakítva, a tankönyveket időben be kell szerezni, akár a könyvtárból. Fontos tudni, hogy a könyvtárakban a főbb könyvekből csak tíz-húsz darab van, vagyis ha ezeket kiveszi az első tíz ember, akkor bajban vagyunk. Van, hogy ezeket már a félév elején el kell intézni. Az is jó, ha sikerül a barátokkal azonos időpontra felvenni a vizsgákat, hogy lehessen együtt tanulni.

31 módszer, hogy ne legyen rémálom a vizsgaidőszak

Online képzés célja: A kurzus célja, hogy gyors, könnyen alkalmazható praktikákat adjon Neked vizsgaidőszakaid sikerességéhez. Már akár a tanfolyam végzése közben ki tudod próbálni az egyes trükköket, de hosszú távon is láthatod majd, hogy ezen tippek segítségével kevesebb szenvedéssel fogsz tudni tanulni és vizsgázni.

Érdemes vizsganaptárat készíteni?

Igen, mert ez egyfajta vizuális nyomás. Jó, ha az ember látja, mennyi idő van még a vizsgáig, hogyan következnek egymás után a vizsgák. És amíg megírjuk, elkészítjük a táblázatot, beírjuk a vizsgákat, ráhangolódhatunk a vizsgaidőszakra is.

Milyen az ideális tanulósarok?

Mindenkinek más, mert aki csak csendben tud tanulni, annak a könyvtár jó helyszín lehet, de például annak, aki tanulás közben csattogtatja a tollát, dobol a lábával vagy zenét hallgat, annak kevésbé. Legalábbis a mellette ülőnek biztosan nem jó. Vannak olyan kutatások, amelyek azt mutatják, hogy ha felidézzük azt a helyet, ahol tanultunk az adott vizsgára, akkor könnyebben visszajön az elsajátított tananyag is – jobb, ha van egy állandó tanulóhelyünk, nem pedig mindig máshol tanulunk. Érdekes módon hasonló a helyzet az illatokkal, ha valakin ugyanaz a parfüm van a vizsgán, mint tanulás közben, az segíthet felszínre hozni a tananyagot.

Vannak biológiai szükségleteink is, amelyekről a vizsgaidőszakban hajlamosak vagyunk elfeledkezni.

Ezek is apróságnak tűnnek, de tényleg fontos, hogy legyen elég levegő és fény abban a helyiségben, ahol tanulunk. Kényelmes legyen a szék, de ne túl kényelmes, mert akkor az ember könnyebben elalszik. Ha túl magas vagy túl alacsony az asztalhoz képest a szék, egy idő után mindenkinek megfájdul a dereka, ami megnehezítheti a tanulást, de ilyen hatása lehet akár egy rossz tollnak is.

Sok helyen lehet olvasni, hogy 50-55 percenként érdemes szünetet tartani a tanulásban. Nehéz ügy: végre rávettük magunkat a tanulásra, és mire belemerülnénk, meg kell állnunk öt percre pihenni. Miért érdemes mégis betartani ezt a szabályt?

Fiziológiai oka is van, az ember vér- és oxigénellátása miatt is fontos. Ezen nem érdemes spórolni – az ember kihagyhatja a pihenést az első pár órában, de ennek meglesz a böjtje. Lehet egy-két napig szünet nélkül tanulni, de utána nagyon rossz lesz, hamarabb elfárad majd a hallgató. A vizsgaidőszak egy maraton, nem sprint, tartalékolni kell az energiát. Hiába tanulom meg ma szuperül a tankönyv első húsz oldalát, ha utána a maradék kétszázra nem lesz energiám. Inkább mindent tanuljunk meg nyolcvan százalékra, de jussunk el a könyv végéig. És közben pihenni kell, mert ha ez a vizsga megvan, jön a következő, és néhány hónap múlva már egy újabb vizsgaidőszakban kell helyt állni. Ha valaki literszámra issza a kávét és az energiaitalt, nem alszik, nem mozog, nem pihen, azt egy ideig bírja a fiatal szervezet, de nem sokáig.

A saját hallgatói is belefutnak ebbe a hibába? Kávé, energiaital literszámra?

Igen, az időmenedzsment sokaknál probléma, a tipikus forgatókönyv a „ráérünk még, ráérünk még”, és egyszer csak észbe kapnak, hogy már nem érnek rá, és a tanulás miatt nem alszanak három-négy napig. Az előző félévben is voltak olyan diákjaim, akik teljesen frissen érkeztek az egyetemre, nagyon szerették az első félévet, és a félév végén, a félévi feladatok beadásakor  majdnem kiszédültek a tanszékről, sápadtak voltak, alig éltek.

Így tanulj a vizsgádra, ha kevés az időd!

Online képzés célja: A mikrokurzus célja, hogy gyorsan át tudd tekinteni, melyek azok a dolgok, tanulási módszerek, amelyekkel hatékonyabban tudsz tanulni a vizsgádra, ha kevés az időd. Rögtön alkalmazható praktikákat kapsz ahhoz, hogy a rendelkezésedre álló időt minél hatékonyabban tudd kitölteni, érdemi tanulással.

A legfogósabb kérdés: adott egy ezeroldalas könyv, amit meg kellene tanulni négy nap alatt. Hogyan érdemes nekifogni?

Nem szabad lineárisan tanulni, hogy az elejét jó alaposan megtanulom, a végére pedig már semmi időm nem marad, mert hiába tudok huszonhárom tételt, ha a huszonnegyediket húzom. Nekem még az édesapám tanácsolta, amikor elkezdtem egyetemre járni, hogy először ismerjem meg a tartalomjegyzéket – hogy mik a legfontosabb témakörök, kifejezések. Így az ember megtudja, milyen témakörökben mozog. Ha ez megvan, mindegyik témakörhöz tanulja meg a tankönyv vázlatát, néhány alapvető dolgot, így átlátja a tananyagot. Utána lehet alaposabban belemélyedni az anyagba. Ha valaki jó szakember akar lenni, erre időt kell hagyni.

Vannak olyan memorizálási trükkök, amelyeket érdemes kipróbálni?

Sokféle van, de ezeket elsősorban akkor érdemes használni, ha sok szöveget kell memorizálni, például a színészeknél jól jöhet. Ami mostanában nagyon elterjedt, az a flashcard, vagyis a tanulókártyák használata. De jól működik a puskaírás is – és ehhez nem is kell használni a puskát. Ilyenkor a hallgató összefoglalja magának a tananyag legfontosabb elemeit, egyre kisebb, egyre sűrűbb jegyzetet készít. Ami mostanában kiveszőben van, az a kézzel jegyzetelés, pedig nagyon hasznos. Mert amit az ember leír kézzel, az jobban megmarad. Jó, ha van egy tanulófüzet, amelybe lehet firkálni, jegyzetelni, felírni azt, ami nem megy. Fontos, hogy ha valaki valamit nem ért tanulás közben, ne ragadjon le ott, jelölje be azt a lap szélén, és menjen tovább, a tananyag egésze legyen meg. Aztán arra a pár problémás dologra rá lehet kérdezni a tanártól vagy a csoporttársaktól, könnyen lehet, hogy két mondattal el tudják magyarázni ezeket a részeket.

Last minute tippként említi a használt jegyzeteket.

A használt jegyzet azért zseniális, mert az adott csoporttárs már kihúzta a lényeget, így nagyon sok időt meg lehet spórolni. Nem nekünk kell eldönteni, hogy mi a fontos és mi nem.

Miért jó másokkal együtt tanulni?

Nem mindig jó, az alapozó tanulásnál – amikor megismerjük a tantárgyat, a tananyagot, rájövünk, melyik rész megy jól, melyik kevésbé – jobb egyedül. Utána, amikor már kérdések vannak, érdemes összeülni, mert egymásnak el tudják magyarázni a kérdéses részeket.

Milyen hibákat érdemes elkerülni a vizsgán?

Az írásbelin is próbáljunk kényelmesen elhelyezkedni, legyen jól fogó toll, ha jegyezeteket is lehet használni, azok is legyenek nálunk, innivaló, szőlőcukor – ez különösen fontos, ha valaki nem bírt reggelizni, mert túl ideges volt. Ne az éhség zavarja meg vizsga közben. Ha az elején totál blokk van, akkor a hallgató adjon magának néhány percet arra, hogy átolvassa a kérdéseket, amit könnyűnek talál, azt gyorsan oldja meg, hogy legyen sikerélménye. Érdemes időben érkezni, ne az legyen, hogy az ember beesik az ajtón, és már írnia is kell a dolgozatot. Az írásbelin fontos a külalak, ne kelljen silabizálni, hogy mit írt a hallgató, mert a századik dolgozat után az oktató elfárad, félreolvassa a válaszokat, lepontozza. Jobb ezt elkerülni. A szóbelin pedig nagyon sok múlik a viselkedésen – hogyan jelenünk meg, milyen a jegyzet, milyen a testbeszéd, hadarunk-e. Próbáljuk profi benyomását kelteni.

Ilyen a tökéletes időbeosztás a vizsgaidőszakban: hét hasznos tanács

Közeledik a vizsgaidőszak, egymást érik majd az írásbeli és a szóbeli vizsgák? Ma egy olyan könyvből hoztunk nektek részleteket, amely segíthet a tanulásban. Ha tanulási ütemtev szerint haladsz, mindig tudod, mit kell épp tanulnod vagy ismételned. Így nem halmozódik föl a tanulnivaló, és világosan látod a saját fejlődéseder is - olvasható Carol Volderman: Segíts a gyerekednek!