A legjobb egyetemek rangsora: az ELTE, a BME, a Semmelweis és a szegedi egyetem az élen

Ahogy arról szerdán beszámoltunk, hat magyar egyetem került fel a CWUR 2014-es világrangsorára. De hogyan teljesítenek az itthoni felsőoktatási intézmények a többi listán? Utánajártunk - rangsorról rangsorra.

  • Eduline
Több rangsor szerint is a Harvard a világ legjobb egyeteme
Wikipedia

Quacquarelli Symonds (QS)

A Quacquarelli Symonds (QS) 2013/2014-es felsőoktatási világrangsorára négy magyar egyetem került fel: a Szegedi Tudományegyetem az 501-550., az Eötvös Loránd Tudományegyetem az 551-600., a Debreceni Egyetem a 601-650., a Budapesti Corvinus Egyetem pedig a 651-700. helyet szerezte meg.

A listát - amelyet a a Massachusetts Institute of Technology (MIT) vezet - többek között az oktatók és a hallgatók aránya, az intézményhez köthető tudományos munkák idézési gyakorisága, a munkaadók véleménye, a nemzetközi kapcsolatok, a külföldi hallgatók és oktatók száma alapján állítják össze. A rangsorról itt olvashattok.

A tematikus QS-rangsorokra öt magyarországi intézmény képzései kerültek fel. A Közép-európai Egyetem (CEU) filozófiai, illetve politikatudomány és nemzetközi kapcsolatok képzése az 51-100. helyig jutott. A Szegedi Tudományegyetem modern nyelvtudományi képzése a 101-150. helyet szerezte meg, míg a Debreceni Egyetem hasonló szakjai a 151-200. helyen végeztek. 151-200. helyet szerzett az Eötvös Loránd Tudományegyetem matematikai, illetve a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem informatikai és építőmérnöki képzése.

A tematikus listákban a munkáltatói és az akadémiai szféra értékelését, valamint a tudományos munkák idézettségét és számát veszik figyelembe.A részleteket itt olvashatjátok, a legjobb ázsiai intézmények listáját pedig itt találjátok.

Times Higher Education (THE)

A Times Higher Education évről évre több, különböző módszertannal készülő listát is közzé tesz. A 2014-es, akadémikusok és professzorok véleménye alapján összeállított listát a Harvard, a MIT és a Stanford vezeti, míg a kutatók tudományos tevékenysége, az oktatási-tanulmányi teljesítmény, az innovációs eredmények és a nemzetközi vonzerő alapján készült rangsor élén a California Institute of Technology, a Harvard és az Oxford áll.

Erre a rangsorra magyar egyetem nem került fel, a feltörekvő országok legjobb intézményeit rangsoroló THE-listán azonban a Semmelweis Egyetem és a Debreceni Egyetem a 60., míg a Szegedi Tudományegyetem a 93. helyet szerezte meg. Részletek itt.

Center for World University Rankings (CWUR)

A Center for World University Rankings (CWUR) 2014-es világrangsorán hat magyar egyetemet találtunk: az Eötvös Loránd Tudományegyetem a 371., a Semmelweis Egyetem az 598., a Debreceni Egyetem a 673., a Szegedi Tudományegyetem a 712., a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem a 811., a Pécsi Tudományegyetem pedig a 862. helyet szerezte meg.

A listát - amelyet az amerikai Harvard vezet - többek között az oktatás minősége, a végzett hallgatók elhelyezkedése, az oktatók kiválósága, a publikációk száma, az idézési arány, a szabadalmak száma alapján állítják össze. A rangsorról itt olvashattok részletesen.

Leideni rangsor

A leideni egyetemen működő Centre for Science and Technology Studies 2014-es világrangsorában is öt magyar intézmény szerepel: az Eötvös Loránd Tudományegyetem az 540., a Semmelweis Egyetem az 541., a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem a 561., a Debreceni Egyetem a 698., míg a Szegedi Tudományegyetem a 707. helyen végzett.

A rangsort, amelyet az oktatók kutatói tevékenysége, publikációik száma és idézettsége alapján állítanak össze, a Rockefeller, az MIT és a Harvard vezeti. A részleteket itt találjátok.

A magyarországi intézmények közül a legtöbb nemzetközi listára - az ELTE mellett - a Szegedi Tudományegyetem került fel
MTI

Academic Ranking of World Universities (ARWU)

A sanghaji ARWU 2013-as rangsorában az az Eötvös Loránd Tudományegyetem fizika szakja a 101-150. helyet szerezte meg. Az összesített világrangsorban - amelyet a Harvard, a Stanford és a Berkeley vezet - az ELTE a 301-400., a Szegedi Tudományegyetem a 401-500. helyen végzett. A listát az oktatók és az egykori hallgatók szakmai elismertsége, a publikációk száma és idézési gyakorisága alapján állítják össze. Részletek itt.

SCIMAGO

A 2013-as SCIMAGO-rangsorra, amelyet többek között az idézési arány, illetve a legbefolyásosabb folyóiratokban megjelent tanulmányok száma alapján állítanak össze, nyolc magyar intézmény is felkerült. A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem a 633., a Semmelweis Egyetem a 701., az Eötvös Loránd Tudományegyetem a 785., a Szegedi Tudományegyetem a 786., a Debreceni Egyetem a 859., a Pécsi Tudományegyetem az 1209., a Szent István Egyetem az 1935., a Közép-európai Egyetem pedig a 2594. helyet szerezte meg. A részleteket itt olvashatjátok.

Financial Times

A brit Financial Times című napilap általános menedzsmentismereteket nyújtó mesterszakokat rangsoroló, 2013-as listáján a Budapesti Corvinus Egyetem vezetés és szervezés mesterképzése a 68. helyet szerezte meg. Részletek itt. A Financial Times egy másik, 2014-es listája alapján a világ legjobb MBA-képzéséért a Harvardra kell jelentkezni: a részleteket itt találjátok.

Európai Bizottság

Az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) fordító és tolmács mesterképzése az idén már második alkalommal kapta meg az Európai Bizottság "európai mesterszintű fordítóképzés" - European Master's in Translation - minősítését. A bizottsághoz 114 pályázat érkezett, Magyarországról egyedül az ELTE képzése került fel a listára.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Könnyebb bejutás, ösztöndíj, nagyobb lemaradás: így kerül a hátrányos helyzetű diákok 89 százaléka a szakképzésbe

Tízből kilenc hátrányos vagy halmozottan hátrányos helyzetű diák szakképzésben, vagyis technikumban, szakgimnáziumban vagy szakképző iskolában tanul. Közülük valamivel többen járnak szakképző iskolába, ahol három év alatt szerezhetnek szakmát. Az ösztöndíjak és az egyszerűbb bejutás vonzóvá tehetik ezeket a képzéseket, miközben a 2025-ös PISA-mérés szerint a szakképző iskolákban tanuló 15 évesek jelentős része súlyos kompetenciahiánnyal küzd.

Először mértek számítógépes problémamegoldást a PISA-n: mit tud valójában egy jól teljesítő 15 éves?

A PISA 2025-ben először mérte a 15 évesek számítógépes problémamegoldását. A diákoknak többek között adatokat kellett elemezniük, kísérletezniük, valamint számítógépes produktumokat létrehozniuk és javítaniuk. A magyar tanulók ezen az új területen valamivel az OECD-átlag alatt teljesítettek, az egyes iskolatípusok között pedig hatalmas különbségek vannak.

@eduline.hu Mehringer Marci megosztotta a véleményét, tapasztalatait az oktatásról @Mehringer #mehringer #eduline #magyar #fy #magyartiktok ♬ eredeti hang - eduline.hu

Lépjünk ki a tesztmánia bűvköréből: a három lépés, amivel a tanárok megváltoztathatják a világot

Négyévente, amikor nyilvánosságra hozzák a PISA-tesztek legújabb eredményeit, menetrendszerűen beindul a reflexszerű szirénahang. Politikusok, szakértők és a sajtó képviselői egymást túlkiabálva vonják le az „elkerülhetetlen" következtetéseket: szigorítani kell, következetesebbnek kell lenni, több tananyagot kell lenyomni a gyerekek torkán, s több időt kell az iskolapadban kötelező feladatokkal tölteniük. Mindezt úgy tálalják, mintha a PISA-teszt valóban bármi lényegeset megmutatna arról, mi történik az iskolában, vagy hogy mi is az a tanulás valójában. Vélemény.