Országonként és intézményenként változó, hogy mennyibe kerülnek a külföldi képzések. Uniós polgárként több országban is ingyen tanulhatnak a diákok: térítésmentesen, vagy néhányezer forintos szolgáltatási díj fejében járhatnak például osztrák, dán, svéd vagy finn egyetemekre. A holland, spanyol, olasz és francia intézményekben viszont százezertől akár 700 000 forintig is terjedhet a tandíj. Az Egyesült Királyságban ennél is többe kerülhet egy szemeszter, még a nem elitegyetemnek számító képzéshelyeken is elérheti a 3 millió forintot az ára.
Bár a legtöbben hajlamosak a tandíj nagysága fényében válogatni a lehetséges desztinációk között, a legfontosabb kérdés, mennyit visznek el a megélhetési költségek. Ez a tétel ugyanis akár százezres nagyságrendet jelenthet havonta, a skandináv országokban élni például kifejezett drága, még diákként is. A tanulmányi mobilitást támogató ösztöndíjak havi 150-200 ezer forintos hozzájárulással könnyítik az anyagi terheket, de a külföldi tanulás még így is a magyar átlagfizetés összegét emészti fel a tandíjon felül - olvasható a Sberbank közleményében.
Az egyik megoldás a diákmunka, amellyel részben előteremthetők a szükséges anyagiak, de néhány egyetem korlátozza a munkavállalás feltételeit, lehetőségét az ösztöndíjprogram ideje alatt. Ráadásul az elinduláshoz fontos, hogy rendelkezésre álljon az első féléves tandíjra, az utazásra és legalább 2 hónap megélhetésre elegendő összeg. Így a szükséges kezdőtőke önmagában meghaladhatja az egymillió forintot.
A végzősök több mint harmada külföldi egyetemen tanulna tovább - ezzel szembesültek a tanárok több vezető budapesti és vidéki gimnáziumban, a legtehetségesebb diákok közül sokan már a világ legjobb felsőoktatási intézményeiben, például Oxfordban vagy Cambridge-ben kezdik a következő tanévet. Egy friss felmérés szerint folyamatosan emelkedik a magyar hallgatók száma a brit, német és osztrák egyetemeken, a becslések alapján már több mint 13 ezren tanulnak külföldön.
