Így csalnak a rászorulóknak járó támogatással a hallgatók és a hökösök

Sokan trükköznek a szoctámmal

Shutterstock

Sok diák trükközik, hogy megkaphassa a rendszeres szociális ösztöndíjat, vagyis a szoctámot, ami havonta legalább 11 900 forint pluszbevételt jelent. Az ösztöndíjat elvileg a szociálisan rászoruló hallgatók között kellene szétosztania az egyetemeknek, főiskoláknak, a háztartás egy főre eső átlagjövedelme és a lakóhely felsőoktatási intézménytől való távolsága alapján - írja az Átlátszó Oktatás.

A portálnak álnéven nyilatkozó diákok között van, aki nyugdíjas nagyapjához jelentkezett át - ő azt mondta, hogy nem akarja a ''szüleit lehúzni'' -, de olyan is, aki a lakóhely távolságát igazoló busz- vagy vonatjegy helyett adott le egy másik, jóval hosszabb útra szólót. Ilyen ösztöndíjakra pályázhatnak az elsőéves egyetemisták.

A két alapvető szempont mellett a részleteket az intézmények maguk határozhatják meg a térítési és juttatási szabályzatukban. Van, ahol a hallgatók akkor is hozzájuthatnak a szoctámhoz, ha önellátónak vallják magukat. Ehhez a közjegyző vagy jegyző által hitelesített nyilatkozat mellett csak egy jövedelemigazolásra van szükség, amely már heti néhány órás munkával beszerezhető. Egy másik módszer a csalásra az elektronikus pályázási rendszernek köszönhető: Photoshoppal szinte bármilyen iratot lehet manipulálni.

Van ugyanakkor olyan is, akinek nem volt igazolása, mégis kapott ösztöndíjat, mert egy hökös megelőlegezte neki a bizalmat. A pályázatokat ugyanis a hallgatói önkormányzat (HÖK) kezeli és bírálja el, akiknek azonban semmilyen képesítésük nincs, és képzést sem kapnak a NAV- és a kereseti igazolások, orvosi papírok, albérleti és diákhitel-szerződések ellenőrzéséhez.

Több, a portál által megkérdezett hökös is beszámolt arról, hogy a beérkezett pályázatok némelyike olyan bonyolult, hogy sokszor be kell hívniuk a pályázót elbeszélgetésre, hogy kiderüljön a pontos története. Ezek közül több bizalmas és intim, amelyet a diákok érthető módon nem szívesen osztanak meg egymással, és a hökösöknek is nehezükre esik például egy késve leadott papír miatt elutasítani egy pályázatot. Emellett megy a bratyizás is, amelyről egy olyan hallgató számolt be, akinek jól kereső állása van az egyetem mellett, mégis minden hónapban megkapja a szoctámot.

A visszaélések kiküszöbölésére a hallgatói önkormányzatnak nincsenek sem eszközei, sem kapacitása. Az egyikük a portálnak azt mondta: ''ha csinálunk valamit, akkor azt már rendesen kéne, nem úgy, hogy három embert előveszünk''.

Egy lehetséges védekezési mód az olyan elektronikus pályázási rendszer, ami automatikusan jelzi a szoctámot bírálóknak, ha egy hallgató szociális helyzetében egyik félévről a másikra valami látványos változás történik, legyen az jövedelemcsökkenés vagy lakcímváltozás. Ilyen kidolgozott rendszer ráadásul viszonylag kevés helyen működik, sok helyen még mindig papír alapú a pályázás, ami az ilyen összehasonlításokat nagyjából lehetetlenné teszi - írja az Átlátszó Oktatás.