Tüskecsarnok (Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem)

A lágymányosi Tüskecsarnok érdekes alakú "felülvilágító" ablakairól kapta a nevét. A csarnokot az 1996-os, végül meghiúsult világkiállításra kezdték építeni, a tervek szerint később az ELTE és a Műegyetem hallgatói használták volna. Az 55 százalékig kész csarnokban az ígéretek szerint 2014-re egyetemi sportközpontot alakítanak ki, 5,9 milliárd forintból.

Trefort-kert (Eötvös Loránd Tudományegyetem, Bölcsészettudományi Kar)

Az Eötvös Loránd Tudományegyetem bölcsészkarának helyet adó egyetemi tömböt Trefort Ágoston vallás- és közoktatásügyi miniszter után nevezték el, akinek fontos szerepe volt a felsőoktatás megszervezésében. 1871-től 1909-ig a kémiai, élettani, vegyi és természetrajzi intézet, illetve a József Nádor Műegyetem működött itt. A bölcsészkar - amelyből 1949-ben vált ki a természettudományi kar - 1911-ben költözött a campusra. 1953-tól 2002-ig a természettudósok, azóta pedig a bölcsészek használják az épületeket.

Sóház (Budapesti Corvinus Egyetem)

A Budapesti Corvinus Egyetem melléképülete, a Sóház 1890-es átadásától kezdve az 1874-től működő szomszédos vámházat kiszolgáló irodáknak adott otthont. Az egyetem főépülete ugyanis, amelyet Ybl Miklós tervezett, 1945-ig vámházként funkcionált: a Sóházban kapott helyet a sókereskedelemmel foglalkozó hivatal. A háborúban súlyosan megsérült, majd felújított főépületet 1950-ben vehette birtokba a Közgáz. A legkülönlegesebb budapesti és vidéki egyetemi épületekről szóló cikkünket itt olvashatjátok el.