szerző:
Eduline

A Bibó István Szakkollégium tagjai nyílv levélben szólítják fel Áder Jánost, hogy ne írja alá a tegnap elfogadott lex...

A Bibó István Szakkollégium tagjai nyílv levélben szólítják fel Áder Jánost, hogy ne írja alá a tegnap elfogadott lex CEU-t - írja az Átlátszó Oktatás

A köztársasági elnök egykori szakkollégiumának tagjai arra hivatkoznak, hogy a jogszabály módosítása több helyen szembe megy az Alaptövrénnyel, emellett nemzetközi egyeszségeket is megsért.

Levelükben kiemelik az egyenlő bánásmód követelméyéről szóló jobszabály megsértését. Véleményük szerint a jelen jogszabálymódosítás kifejezetten a Central European University jövőbeli működésének ellehetetlenítését célozza meg, így az az alapvető jogállami érték, hogy a törvények mindenkit azonos mércével mérjenek, alapjaiban kerül felrúgásra.

Noha maga a törvényszöveg általánosan fogalmaz, az összes körülmény vizsgálata alapján itt mégis egyértelmű, hogy a cél olyan törvényi feltételek megállapítása volt, melyet egy meghatározott felsőoktatási intézmény nem tud teljesíteni – nem pedig az, hogy a felsőoktatás színvonalát általánosságban javító, vagy legalább biztosító intézkedések szülessenek.

 

 A szakkollégium szerint jogállamiság és jogbiztonság követelményének megszegését is eredményezi a jelen törvénymódosítás.

Normákat az általános életviszonyok szabályozására kell alkotni, a jogszabályoknak nem lehet sem célja, sem pedig közvetlen hatása, hogy egy konkrét személyt, vagy a jogalanyok önkényesen kiválasztott szűk csoportját előnyösen, vagy hátrányosan megkülönböztessék. Az ilyen jogalkotás aláássa a jogszabályokba, a jogalkotásba és a jogállamba vetett bizalmat, ezért a jogállamiság és a jogbiztonság sérelme mellett hozzájárul az egyébként is törékeny alkotmányos kultúra rombolásához.

 

Amennyiben elfogadhatónak lehetne modani a törvényt, úgy is kevés időt hagy az érintett egyetemnek a módosításokhoz való alkalmazkodásra, ellehetetlenítve ezzel teljesen működését - fejti ki a levél.

Az Alkotmánybíróság töretlen gyakorlata a jogbiztonság követelményének részeként megköveteli, hogy az elfogadott jogszabályok kihirdetése és hatályba lépése között a felkészülésre megfelelő időt hagyjon a jogalkotó.

A negyedik, és egyben utolsó megemlített törvény, a művelődéshez való jog és a tudományos kutatás szabadsága.

Az Alkotmánybíróság ugyanakkor a tudományos élet szabadságát kitüntetett alapjogként kezeli, mivel okfejtése szerint az „tágabb értelemben a véleménynyilvánítási  szabadsághoz  kapcsolódik, egyúttal tartalmazza az államnak azt  a kötelezettségét, hogy tartsa tiszteletben  és biztosítsa a tudományos élet teljes függetlenségét, a tudomány tisztaságát, elfogulatlanságát és pártatlanságát.” Ennélfogva a véleménynyilvánítási szabadságból eredő külön nevesített alanyi jogokkal azonos védelemben kell, hogy részesüljön az állami beavatkozásokkal, korlátozásokkal szemben.

A szakkollégium lakóinak álláspontja szerint a CEU szerves részét képezi a hazai felsőoktatásnak és nyomatékosan kérik Áder János köztársasági elnököt, hogy tegyen eleget az Alaptörvény 6. cikkének, miszerint vissza kell küldenie a törvényt az Alkotmánybíróságra felülvizsgálatra.

Sztrájkolhatnak az egyetemi oktatók?

Egy BME-s oktató felhívására több százan kezdhetnek sztrájkba a felsőoktatásban a lex CEU miatt. Bárány Tibor, a BME GTK Szociológia és Kommunikáció Tanszékének oktatója tegnap tett ki egy posztot a Facebookra, amin felhívást intéz a kollégáihoz. Bárány április 10-től nem látná el a munkáját, már ha legalább 200 oktató csatlakozik hozzá.