Furcsa üzenetet kaptak a tanárok, három magyar egyetem a rangsorokban: a hét hírei

Kiderült, hogy komoly problémákkal kell szembenézniük a sajátos nevelési igényű diákok szüleinek, amikor iskolát keresnek gyerekeiknek. Három magyar egyetem is felkerült nemzetközi felsőoktatási rangsorokra, furcsa tanévkezdő üzenetet kaptak a pedagógusok - ezek voltak a hét hírei.

  • Eduline

Felkerült a Financial Times rangsorára a Corvinus

A kilencedik helyet szerezte meg a - többek között - Budapesti Corvinus Egyetemen futó CEMS Masters of International Management nevű oktatási program a Financial Times legfrissebb felsőoktatási rangsorában.

MTI / Bruzák Noémi

Az üzleti lap szakértői a menedmentképzéseket értékelték, a rangsorra egyébként nem csak a CEMS, hanem a Corvinus vezetés és szervezés mesterszakja is felkerült, a 2016-os eredményhez hasonlóan ismét a 70. helyen szerepel a listán. A teljes cikket itt olvashatjátok el.

Bajban az SNI-s diákok

Mulasztásokat és jogsértő gyakorlatokat tárt fel az alapvető jogok biztosa a sajátos nevelési igényű tanulók oktatáshoz való hozzáférésében. Székely László az emberi erőforrások miniszteréhez és a Klebelsberg Központ elnökéhez fordult. A teljes cikket itt olvashatjátok el, a Klebelsberg Központ reakcióját pedig itt.

QS-rangsor: bekerült a top 500-ba a BME és az ELTE

Megjelent a QS legújabb rangsora: a diplomások munkaerőpiaci keresettségének eredményei alapján a világ első 500 egyeteme közé került a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) és az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE). A teljes cikket itt olvashatjátok el.

Ilyen üzenetet kaptak a tanárok az oktatási államtitkárságtól

„Kérem ezért a kedves kollégákat, hogy mindannyiunk – a diákok, a pedagógustársadalom és az egész ország – érdekében nézzenek bizakodóan a jövőbe” - többek között ezt üzeni a tanároknak a kormány.hu-n néhány napja közzétett tanévkezdő kiadványban az oktatási államtitkárság. Egy Németh László-idézettel nyomatékosítják is a kérést: „a nevelő lénye optimista”. A teljes cikket itt olvashatjátok el.

Hozzászólások

Könnyebb bejutás, ösztöndíj, nagyobb lemaradás: így kerül a hátrányos helyzetű diákok 89 százaléka a szakképzésbe

Tízből kilenc hátrányos vagy halmozottan hátrányos helyzetű diák szakképzésben, vagyis technikumban, szakgimnáziumban vagy szakképző iskolában tanul. Közülük valamivel többen járnak szakképző iskolába, ahol három év alatt szerezhetnek szakmát. Az ösztöndíjak és az egyszerűbb bejutás vonzóvá tehetik ezeket a képzéseket, miközben a 2025-ös PISA-mérés szerint a szakképző iskolákban tanuló 15 évesek jelentős része súlyos kompetenciahiánnyal küzd.

Először mértek számítógépes problémamegoldást a PISA-n: mit tud valójában egy jól teljesítő 15 éves?

A PISA 2025-ben először mérte a 15 évesek számítógépes problémamegoldását. A diákoknak többek között adatokat kellett elemezniük, kísérletezniük, valamint számítógépes produktumokat létrehozniuk és javítaniuk. A magyar tanulók ezen az új területen valamivel az OECD-átlag alatt teljesítettek, az egyes iskolatípusok között pedig hatalmas különbségek vannak.

@eduline.hu Mehringer Marci megosztotta a véleményét, tapasztalatait az oktatásról @Mehringer #mehringer #eduline #magyar #fy #magyartiktok ♬ eredeti hang - eduline.hu

Lépjünk ki a tesztmánia bűvköréből: a három lépés, amivel a tanárok megváltoztathatják a világot

Négyévente, amikor nyilvánosságra hozzák a PISA-tesztek legújabb eredményeit, menetrendszerűen beindul a reflexszerű szirénahang. Politikusok, szakértők és a sajtó képviselői egymást túlkiabálva vonják le az „elkerülhetetlen" következtetéseket: szigorítani kell, következetesebbnek kell lenni, több tananyagot kell lenyomni a gyerekek torkán, s több időt kell az iskolapadban kötelező feladatokkal tölteniük. Mindezt úgy tálalják, mintha a PISA-teszt valóban bármi lényegeset megmutatna arról, mi történik az iskolában, vagy hogy mi is az a tanulás valójában. Vélemény.