Nem egyedüli a túlkoros szegedi HÖK-elnök esete

A Debreceni Egyetem hallgatói képviseletének négy olyan alakja van, aki erősen feszegeti a felsőoktatási törvény határait - írja a Magyar Nemzet.

  • Eduline
MTI Fotó: Czeglédi Zsolt

Körösparti Péter 2001-ben kezdődő egyetemi pályafutása során tizenhárom éven át volt a Debreceni Egyetem Hallgatói Önkormányzatának (DEHÖK) elnöke, és most új pozíciót tölt be.

„Nem gondolom, hogy egy tízmilliós társadalomban gondot jelent, ha néhány hallgató öt-hat évig hallgatói tisztségviselőként tevékenykedik” – nyilatkozta a Magyar Nemzetnek Körösparti Péter, aki jelenleg a Debreceni Egyetem Hallgatói és Doktorandusz Képviseletét (DEHDK) vezeti. 

Ez az eset nem egyedülálló. A törvény 2015-ös módosítását követően az Átlátszó Oktatás írta meg: Török Márkot úgy választották meg a szegedi EHÖK elnökének, hogy egy évtizede ő tölti be az elnöki posztot. Török megválasztásának eredményét ezután megsemmisítette az egyetem rektora. Bár a hallgató első fokon veszített az egyetemmel szemben a bíróságon, a jogerős ítéletig az eljárásnak halasztó hatálya van, így azóta sorozatosan újraválasztották.

Bíróság dönthet a túlkoros szegedi HÖK-elnök sorsáról

Bíróság döntheti el, vezetheti-e a Szegedi Tudományegyetem hallgatói önkormányzatát Török Márk, aki már tíz éve HÖK-elnök - derül ki az Ikotity István LMP-s képviselő kérdésére adott írásbeli válaszból. Az LMP-s képviselő arról kérdezte az emberi erőforrások miniszterét, „rendben van-e, hogy Török Márk maradhat a Szegedi Tudományegyetem hallgatói önkormányzatának elnöke egy évtized után is?".

Hozzászólások

Először mértek számítógépes problémamegoldást a PISA-n: mit tud valójában egy jól teljesítő 15 éves?

A PISA 2025-ben először mérte a 15 évesek számítógépes problémamegoldását. A diákoknak többek között adatokat kellett elemezniük, kísérletezniük, valamint számítógépes produktumokat létrehozniuk és javítaniuk. A magyar tanulók ezen az új területen valamivel az OECD-átlag alatt teljesítettek, az egyes iskolatípusok között pedig hatalmas különbségek vannak.

Megszűnnének a kötelező tartalmi megújító képzések, nem kellene NAT-vizsga a gyakornokoknak – társadalmi egyeztetésen a pedagógus-továbbképzés átalakítása

Az iskolák és óvodák nagyobb szerepet kaphatnának saját pedagógusaik továbbképzésében és megszűnnének a központilag szervezett tartalmi megújító képzések. A 120 kredites, ötéves továbbképzési kötelezettség továbbra is megmaradna, de változna, hogyan lehet teljesíteni. A kormány terve szerint az intézmények saját belső képzéseket is szervezhetnének.

@eduline.hu Mehringer Marci megosztotta a véleményét, tapasztalatait az oktatásról @Mehringer #mehringer #eduline #magyar #fy #magyartiktok ♬ eredeti hang - eduline.hu

Lépjünk ki a tesztmánia bűvköréből: a három lépés, amivel a tanárok megváltoztathatják a világot

Négyévente, amikor nyilvánosságra hozzák a PISA-tesztek legújabb eredményeit, menetrendszerűen beindul a reflexszerű szirénahang. Politikusok, szakértők és a sajtó képviselői egymást túlkiabálva vonják le az „elkerülhetetlen" következtetéseket: szigorítani kell, következetesebbnek kell lenni, több tananyagot kell lenyomni a gyerekek torkán, s több időt kell az iskolapadban kötelező feladatokkal tölteniük. Mindezt úgy tálalják, mintha a PISA-teszt valóban bármi lényegeset megmutatna arról, mi történik az iskolában, vagy hogy mi is az a tanulás valójában. Vélemény.