Egy jó ideig még biztosan nem kell fizetniük a tantárgyaikat nem teljesítő hallgatóknak, a kormány ugyanis nem támogatja a kreditalapú elszámolás bevezetését. Pedig az új rendszerrel a rektorok szerint az állam és a felsőoktatási intézmények egyaránt jól járnak.

Igazságtalan lenne a kreditalapú elszámolás?

Hiába remélték a rektorok, az oktatásért felelős államtitkárság egyelőre nem támogatja a kreditalapú elszámolás rendszerére vonatkozó terveiket. Hoffmann Rózsa egy nemrégiben elhangzott nyilatkozatából az derül ki, az oktatásért felelős államtitkár nem hisz az elképzelés sikerében – állítása szerint igazságtalan lenne, ha a nehéz körülmények között élő, ugyanakkor rosszul teljesítő diákokat köteleznék fizetésre.

Dux László felsőoktatásért és tudománypolitikáért felelős helyettes államtitkár később azt mondta, bár a felsőoktatási törvény nem foglalkozik finanszírozási kérdésekkel, a rektorok javaslatát később egy kormányrendelet készítése kapcsán mérlegelik majd.

Pedig a gyors döntés nem lenne haszontalan – a kreditalapú finanszírozás bevezetésével ugyanis az állam rövid időn belül akár több tízmilliárdos bevételhez juthatna. A kreditalapú elszámolási rendszer lényege, hogy az állam csak a ténylegesen teljesített tanegységek költségeit állja, a felvett, de nem teljesített tanegységek után pedig a hallgatók fizetnek.

„A hallgatóknak jelenleg lehetőségük van tanulmányaikat a mintatantervhez képest elnyújtani, a hat-hétszemeszteres alapképzések esetén például két plusz félévet finanszíroz az állam” – mondja Péceli Gábor, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem rektora, a Magyar Rektori Konferencia Gazdasági Bizottságának elnöke, aki szerint a hallgatók nincsenek kellőképpen motiválva arra, hogy a tanulmányaikat a meghatározott ütemben végezzék, ezért sokan felhasználják az államilag finanszírozott többletféléveket. Ez azonban jelentősen megnöveli egy-egy hallgató képzési költségét. A javaslat szerint csak a ténylegesen teljesített tanegységek költségeit állná az állam, a nem teljesítettekért pedig a hallgató fizetne.

Van, ahol most is kell fizetni

A Műegyetem rektora szerint előfordul, hogy a BME Villamosmérnöki és Informatikai Karán a hallgatóknak félévenként legalább a fele nem teljesíti az alapképzésben előírt tantárgyakat. Ők az elmaradt tanegységek után most is fizetnek, igaz, kreditenként csupán ezer forintot. Hogyan lehet kibukni az ország legjobb egyetemeiről? A vizsgaszabályokról szóló összefoglalónkat itt olvashatod el.

A műszakis hallgatónál lényegesen jobban állnak az ELTE hallgatói: itt a 2010/2011-es tanév őszi szemeszterében az összes felvett kredit 18, 3 százalékát nem teljesítették, míg a tavaszi félévben 16, 8 százalék volt az elhagyott kreditek száma. A költségtérítéses képzésben résztvevők valamivel óvatosabban bánnak a kreditelhagyással: amíg a tanév őszi félévében a felvett kreditek 14, 6 százalékát nem teljesítették, addig tavasszal az összes felvett kredit 14,4 százaléka úszott el.

Az ELTE-n nem kell fizetni az elhagyott tanegységekért, a Debreceni Egyetemen – a BME-hez hasonlóan – azonban igen. Az intézmény tantárgyanként 1500 forintot számol fel, igaz, a büntetés teljes összege nem haladhatja meg a tizennyolcezer forintot. A Debreceni Egyetem oktatási igazgatója, Jávor András jónak tartja a kreditalapú elszámolás rendszerét – ezzel a finanszírozási formával ugyanis reálisabb bevételre tehetnének szert az intézmények.

„Ha utánaszámolunk, kiderül, hogy a félévenként 1,8 milliós orvosképzés esetén a hallgatóknak a nem teljesített kreditek után körülbelül hatvanezer forintot kellene fizetniük” – mondja. „A reális költségek megállapításában persze egyáltalán nem mindegy, milyen munkarendű képzésben vesz részt a hallgató, milyen állapotú a campus, ahol az oktatás folyik, vagy milyen tudományos fokozattal rendelkezik az adott tantárgyat oktató tanár” – teszi hozzá.