szerző:
Eduline

Nyilvánosságra hozták a Times Higher Education (THE) 2014/2015-ös világrangsorát. A brit szakfolyóirat listáján az angolszász intézmények taroltak: az első helyen a California Institute of Technology (CalTech) végzett.

A Millikan könyvtár a California Institute of Technology (Caltech) campusán - ez a világ legjobb egyeteme a THE-rangsor szerint
©

Az idén is a California Institute of Technology (Caltech) vezeti a Times Higher Education (THE) 2014/2015-ös világrangsorát - az amerikai intézmény már negyedik éve áll a lista élén. A második a Harvard, a harmadik az Oxford, a negyedik a Stanford, az ötödik pedig a Cambridge. 

A rangsor első tizenkét helyét a brit és amerikai intézmények uralják, a két ország intézményein kívül az első negyven közé csak a svájci ETH Zürich (13.), a Torontói Egyetem (20.), a Tokiói Egyetem (23.), a National University of Singapore (25.), a Ludwig-Maximilians-Universität München (29.), a University of British Columbia (32.), a Melbourne-i Egyetem (33.), a svájci École Polytechnique Fédérale de Lausanne (34.), illetve a kanadai McGill University (39.) került be.

A listán csak olyan intézmények szerepelnek, amelyek alapképzéseket is indítanak, és több képzési területen oktatnak. A 2014/2015-ös világrangsorra magyar egyetem nem került fel, a társadalomtudományi képzéseket rangsoroló tematikus listán azonban a Közép-európai Egyetem (Central European University) a 91. helyet szerezte meg. A Quacquarelli Symonds (QS) legfrissebb rangsorára viszont négy magyar egyetem is felkerült: erről itt olvashattok, a tematikus listákat pedig - amelyeken szintén szerepelnek magyar intézmények - itt nézhetitek meg.

©

A rangsort évről évre a tanulási környezet, a kutatás minősége, az intézményhez köthető publikációk idézésének száma, a piaci bevétel, illetve a nemzetközi oktatók és hallgatók száma alapján állítják össze. Az első három szempont 30-30 százalékos, a piaci bevétel 2,5 százalékos, a nemzetköziség pedig 7,5 százalékos súllyal számít bele a végső pontszámba.

A tanulási környezet minőségét több mutató alapján - például az oktatók és hallgatók aránya, az alapszakos diplomák és a doktori oklevelek aránya, a posztgraduális hallgatók aránya, illetve az intézményi bevétel - értékelik. A kutatás minősége szempontjából számít az intézmény akadémiai megítélése, a kutatásból származó bevétel, illetve a publikációk száma. A nemzetköziségnél három mutatót vesznek figyelembe a lista készítői: a külföldi oktatók, ileltve hallgatók arányát, valamint azt, hogy hány publikációban működött közre külföldi társszerző.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!