Megjelent a 2015-ös felsőoktatási világrangsor: tarolnak az amerikai és a brit egyetemek

Nyilvánosságra hozták a Times Higher Education (THE) 2014/2015-ös világrangsorát. A brit szakfolyóirat listáján az angolszász intézmények taroltak: az első helyen a California Institute of Technology (CalTech) végzett.

  • Eduline
A Millikan könyvtár a California Institute of Technology (Caltech) campusán - ez a világ legjobb egyeteme a THE-rangsor szerint
Wikipedia

Az idén is a California Institute of Technology (Caltech) vezeti a Times Higher Education (THE) 2014/2015-ös világrangsorát - az amerikai intézmény már negyedik éve áll a lista élén. A második a Harvard, a harmadik az Oxford, a negyedik a Stanford, az ötödik pedig a Cambridge. 

A rangsor első tizenkét helyét a brit és amerikai intézmények uralják, a két ország intézményein kívül az első negyven közé csak a svájci ETH Zürich (13.), a Torontói Egyetem (20.), a Tokiói Egyetem (23.), a National University of Singapore (25.), a Ludwig-Maximilians-Universität München (29.), a University of British Columbia (32.), a Melbourne-i Egyetem (33.), a svájci École Polytechnique Fédérale de Lausanne (34.), illetve a kanadai McGill University (39.) került be.

A listán csak olyan intézmények szerepelnek, amelyek alapképzéseket is indítanak, és több képzési területen oktatnak. A 2014/2015-ös világrangsorra magyar egyetem nem került fel, a társadalomtudományi képzéseket rangsoroló tematikus listán azonban a Közép-európai Egyetem (Central European University) a 91. helyet szerezte meg. A Quacquarelli Symonds (QS) legfrissebb rangsorára viszont négy magyar egyetem is felkerült: erről itt olvashattok, a tematikus listákat pedig - amelyeken szintén szerepelnek magyar intézmények - itt nézhetitek meg.

timeshighereducation.co.uk

A rangsort évről évre a tanulási környezet, a kutatás minősége, az intézményhez köthető publikációk idézésének száma, a piaci bevétel, illetve a nemzetközi oktatók és hallgatók száma alapján állítják össze. Az első három szempont 30-30 százalékos, a piaci bevétel 2,5 százalékos, a nemzetköziség pedig 7,5 százalékos súllyal számít bele a végső pontszámba.

A tanulási környezet minőségét több mutató alapján - például az oktatók és hallgatók aránya, az alapszakos diplomák és a doktori oklevelek aránya, a posztgraduális hallgatók aránya, illetve az intézményi bevétel - értékelik. A kutatás minősége szempontjából számít az intézmény akadémiai megítélése, a kutatásból származó bevétel, illetve a publikációk száma. A nemzetköziségnél három mutatót vesznek figyelembe a lista készítői: a külföldi oktatók, ileltve hallgatók arányát, valamint azt, hogy hány publikációban működött közre külföldi társszerző.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Hatévesek kötelező beiskolázása: nem a gyerek volt éretlen, hanem a rendszer

Mintegy ötezer diáknak kellett újra járnia az első osztályt 2020 óta minden tanévben, mert úgy kerültek iskolába, hogy valójában még nem voltak rá érettek. Ennek hátterében az előző kormány egyik döntése állt, amelynek értelmében egy bonyolult, adminisztratív eljárásban kellett a szülőknek elintézniük a plusz egy év óvodát. A 2027/2028-as tanévtől viszont az oktatási miniszter szerint rugalmasabbá teszik az óvoda és az iskola közötti átmenetet. Miklós György, a Szülői Hang egyik alapítója elmondta: hét éve vártak erre a döntésre.

@eduline.hu Mélyponton a friss magyar PISA-eredmények #PISA #eduline #magyar ♬ eredeti hang - eduline.hu

Lannert Judit: lesújtó helyzetben a gyermekvédelem, 9,5 milliárdos krízisprogram indul

Kilenc és fél milliárd forintos azonnali krízisprogram indításáról döntött a kormány a gyermekvédelem területén, miután az újonnan elkészült Gyermekvédelmi Diagnózis szerint a helyzet lesújtó – jelentette be Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter. Hozzátette, a problémák 16 éve ismertek voltak a korábbi kormány előtt, amely nem a megoldásukon, hanem az elfedésükön dolgozott.