Az idén sem került fel magyar egyetem a Times Higher Education (THE) 2013/2014-es felsőoktatási rangsorára, amelyet harmadik éve a California Institute of Technology vezet. A Harvard, az Oxford és a Stanford nagy csatát vívott a dobogós helyezésekért – úgy tűnik, ebben az évben a listát 2011-ig vezető Harvard, valamint az Oxford volt az erősebb.
A kutatók tudományos tevékenysége, az oktatási-tanulmányi teljesítmény, innovációs eredmények és nemzetközi vonzerő – ilyen szempontok alapján állítja össze a világ négyszáz legjobb felsőoktatási intézmények rangsorát a Times Higher Education brit szakfolyóirat. A California Institute of Technology idei eredménye aligha okozott bárkinek meglepetést, 2200 hallgatójával a kisebb magánegyetemek közé tartozó CalTech harmadik éve előzi meg a Harvardot, amely hosszú ideig vezette a THE-rangsort, az idén pedig – holtversenyben az Oxforddal – a második helyen áll. Ezzel nagyot javított tavalyi eredményén, akkor ugyanis a negyedik helyig csúszott vissza, nemcsak a kaliforniai műszaki egyetem, hanem az Oxford és a Stanford is megelőzte.
A Stanford az idén a negyedik helyen végzett, de a tíz legjobb közé került a Massachusetts Institute of Technology – amely a brit Quacquarelli Symonds rangsorának első helyén áll –, a Princeton, a Cambridge, a Berkeley, a chicagói egyetem és az Imperial College London is.
Brit és amerikai egyetemek vezetnek
A 2013/2014-es listát is a brit és az amerikai egyetemek uralják, a negyven legjobb közé csupán a svájci ETH Zürich (14. hely), a torontói egyetem (20. hely), a tokiói egyetem (23. hely), a szingapúri nemzeti egyetem (26. hely), a kanadai University of British Columbia (31. hely), a melbourne-i egyetem (34. hely), a kanadai McGill University (35. hely), a svédországi Karolinska Institute (36. hely) és a svájci École Polytechnique Fédérale de Lausanne (37. hely) jutott.
Magyar egyetem az idén sem került fel a világrangsorra (viszont a szeptemberben közzétett QS-rangsorban jó eredményt értek el a magyar felsőoktatási intézmények - részletek itt), a szomszédos országok felsőoktatási intézményei közül az osztrák egyetemek vezetnek. A legjobb eredményt a bécsi egyetem érte el, a 170. helyen végzett, az innsbrucki egyetemet a 201-225., a Vienna University of Technologyt a 226-250., a bécsi orvosi egyetemet a 251-275., a linzi Johannes Kepler Universitätet a 351-400. helyre sorolták a lista készítői.
Lannert Judit parlamenti bizottsági meghallgatását hétfőn 14 órától tartják. A miniszterjelölteket kinevezésük előtt az illetékes szakbizottság hallgatja meg: ilyenkor ismertetik terveiket, válaszolnak a képviselők kérdéseire, majd a bizottság véleményt mond a jelölésükről.
Gyermekközpontú szemléletet, gyors intézkedéseket és három hónapos akciótervet ígér Lannert Judit, a leendő oktatási miniszter frissen létrehozott Facebook-oldalán megosztott első bejegyzésében.
Lannert Judit a meghallgatásán arról beszélt, hogy a koragyermekkori nevelés területe az elmúlt években elhanyagolódott, miközben számos későbbi hátrány már ebben az időszakban kialakul. Ezért az első hónapok egyik fontos feladata lesz az óvodai nevelés országos alapprogramjának és személyi feltételeinek felülvizsgálata.
A Nobel-díjas magyar kutató is szerepet kap az új egészségügyi vezetés munkájában. Hegedűs Zsolt leendő egészségügyi miniszter hétfőn jelentette be, hogy felkérte Karikót a minisztérium mellett létrejövő tanácsadó testületben való részvételre. A kutató a felkérést elfogadta.
Dr. Tölgyesi Csaba elnyerte a rangos Frontiers Planet Prize nemzeti bajnoki címét, amellyel bekerült a fenntarthatóságért dolgozó tudósok globális elitjébe.
Több gyakorló tanár, iskolaigazgató és oktatási szakember mellett a frissen végzett orvos, Dr. Kincse Csongor is tagja lesz az Országgyűlés nyolcfős Oktatási Bizottságának.
Tarr Zoltán arra is utalt, végül miért döntöttek másképpen.
