Újabb módosító javaslatok érkeztek a felsőoktatási törvényhez.
Újabb módosító javaslatok érkeztek a felsőoktatási törvényhez. Az egyik bizottsági módosító indítvány szerint a Magyar Akkreditációs Bizottság új tagokkal 2012. március 1-jén alakulna meg, a Felsőoktatási és Tudományos Tanács általános jogutódjaként létrejövő Felsőoktatási Tervezési Testületet szintén e napig kellene megalakítani. A hallgatói önkormányzat tevékenységét a kormány által meghatározott költségvetési támogatás segítené.
A kereszténydemokrata Pálffy István azt indítványozza, hogy a Magyar Akkreditációs Bizottságnak ne tizenkettő, hanem tizenhárom tagja legyen, s egy tagot a Magyar Művészeti Akadémia is delegálhasson.
Pósán László azt rögzítené, hogy a rektori pályázat kiírása és a rektor kinevezése a fenntartó feladata, nem a szenátusé, mint azt a javaslat tartalmazza. Egy másik javaslat lehetővé tenné a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű és roma hallgatók számára, hogy felzárkóztató programok, szakkollégiumok jöjjenek létre a felsőoktatásban, amelyeket egyházi fenntartók is létrehozhatnak és működtethetnek.
Szintén fideszes Koncz Ferenc javaslata lehetővé tenné, hogy nyugdíjba vonulásukat és 70. életévük betöltését követően az egyetemi, főiskolai tanárok, kutatóprofesszorok és tudományos kutatók a nyugalmazott jelzővel tovább viselhessék egykori munkaköri címüket.
Jogászok, közgazdászok, orvosok és katonai vezetők is helyet kaptak a Tisza-kormányban. A kabinetben erős a jogi és gazdasági háttér, de több tárcát kifejezetten az adott szakterület ismert szereplői vezethetnek majd. A leendő miniszterek között találni egyetemi dékánt, ortopéd sebészt, volt vezérkari főnököt és nemzetközi vállalatvezetőt is.
Még a tanévkezdés előtt folyósítanák a rászoruló családoknak a 100 ezer forintos iskolakezdési támogatást – erősítette meg Kátai-Németh Vilmos, a kedden kinevezett szociális- és családügyi miniszter a parlamenti bizottsági meghallgatásán.
Több mint száz oktató, kutató és egyetemi dolgozó írta alá a Budapesti Corvinus Egyetem szakszervezetének állásfoglalását, amely szerint a modellváltás súlyos károkat okozott az intézménynek. A dokumentumban az egyetemi autonómia helyreállítását, a KEKVA-rendszer megszüntetését és a szenátus újraválasztását követelik.
Lannert Judit oktatásügyi miniszter szerint az oktatás megújításának egyik iránya a mesterséges intelligencia beépítése lesz a rendszerbe.
Kilenc szakszervezet – az FDSZ-BME, az FDSZ-BCE, az FDSZ-MKE, az FDSZ-MOME, az FDSZ-PTE-SZD, az MZTSZ-Zeneakadémia, a TDDSZ PTE, a TDDSZ Kutatóhálózatok és a PSZ – közös kiáltványban fogalmazta meg a felsőoktatás kultúraváltásához szükséges elvi kereteket. A kezdeményezés célja, hogy alapot teremtsen a mögöttes szakpolitikai tartalom közös újragondolásához.
Az oktatás szinte teljes területéért Lannert Judit felel majd a frissen megjelent kormányrendelet alapján. A közneveléstől a felsőoktatáson és a felnőttképzésen át rálátása lesz a szakképzésre, valamint a gyermek- és ifjúságpolitikára is.
A politikus szerint a projekt jól példázza azt a „hatalmi gőgöt és arroganciát”, amely a Fidesz-kormány működését jellemezte. Azt ígérte, hogy a Tisza-kormány felülvizsgálja a beruházást, és egyeztetni fog Józsefváros önkormányzatával is.
