Itt a friss nemzetközi rangsor: a 13. helyet szerezte meg a Szegedi Tudományegyetem

Nyilvánosságra hozták a kelet-európai és közép-ázsiai egyetemek friss QS-rangsorát, a magyar felsőoktatási intézmények közül a Szegedi Tudományegyetem érte el a legjobb eredményt, amely a tizenharmadik helyet szerezte meg.

  • Eduline
Wikipedia

Megjelent a Quacquarelli Symonds (QS) kelet-európai és közép-ázsiai egyetemekről és főiskolákról készített rangsora - az orosz, lengyel és cseh intézmények taroltak. A világranglistát itt nézhetitek meg.

Az első helyet az orosz Lomonoszov Moszkvai Állami Egyetem szerezte meg, a tavalyi évtől eltérően a második helyet azonban nem a prágai Károly Egyetem szerezte meg, hanem az orosz Novoszibirszki Állami Egyetem. Harmadik a Károly Egyetem, negyedik az észt Tartui Egyetem, az ötödik pedig a Szentpétervári Állami Egyetem. Érdekesség, hogy 23 orosz egyetem került a legjobb 100 közé, 8 cseh és 10 lengyel. A további helyezetteket itt nézhetitek meg.

 

Magyarországról hét intézmény került fel a top 100-as listára. A legjobb helyezést a Szegedi Tudományegyetem szerezte meg, a 13. helyen állnak, őket a 16. helyen követi az Eötvös Loránd Tudományegyetem, a Debreceni Egyetem 29., a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem 32., a Budapesti Corvinus Egyetem a 42., a Pécsi Tudományegyetem 53., és idén felkerült a listára a Miskolci Egyetem is, ami a 78. helyen áll. Kíváncsi vagy, hogy néz ki a világ legjobb egyeteme? Mutatjuk a képeket

Hozzászólások

Könnyebb bejutás, ösztöndíj, nagyobb lemaradás: így kerül a hátrányos helyzetű diákok 89 százaléka a szakképzésbe

Tízből kilenc hátrányos vagy halmozottan hátrányos helyzetű diák szakképzésben, vagyis technikumban, szakgimnáziumban vagy szakképző iskolában tanul. Közülük valamivel többen járnak szakképző iskolába, ahol három év alatt szerezhetnek szakmát. Az ösztöndíjak és az egyszerűbb bejutás vonzóvá tehetik ezeket a képzéseket, miközben a 2025-ös PISA-mérés szerint a szakképző iskolákban tanuló 15 évesek jelentős része súlyos kompetenciahiánnyal küzd.

Először mértek számítógépes problémamegoldást a PISA-n: mit tud valójában egy jól teljesítő 15 éves?

A PISA 2025-ben először mérte a 15 évesek számítógépes problémamegoldását. A diákoknak többek között adatokat kellett elemezniük, kísérletezniük, valamint számítógépes produktumokat létrehozniuk és javítaniuk. A magyar tanulók ezen az új területen valamivel az OECD-átlag alatt teljesítettek, az egyes iskolatípusok között pedig hatalmas különbségek vannak.

@eduline.hu Mehringer Marci megosztotta a véleményét, tapasztalatait az oktatásról @Mehringer #mehringer #eduline #magyar #fy #magyartiktok ♬ eredeti hang - eduline.hu

Lépjünk ki a tesztmánia bűvköréből: a három lépés, amivel a tanárok megváltoztathatják a világot

Négyévente, amikor nyilvánosságra hozzák a PISA-tesztek legújabb eredményeit, menetrendszerűen beindul a reflexszerű szirénahang. Politikusok, szakértők és a sajtó képviselői egymást túlkiabálva vonják le az „elkerülhetetlen" következtetéseket: szigorítani kell, következetesebbnek kell lenni, több tananyagot kell lenyomni a gyerekek torkán, s több időt kell az iskolapadban kötelező feladatokkal tölteniük. Mindezt úgy tálalják, mintha a PISA-teszt valóban bármi lényegeset megmutatna arról, mi történik az iskolában, vagy hogy mi is az a tanulás valójában. Vélemény.